Drámapedagógia napot szerveztek április 8-án a Vármelléki Óvodában, ahol a gyermekek bemutató műsorát követően Trokán Péter színművész tartott előadást az érdeklődő óvodapedagógusoknak a színház világáról.
A Vármelléki Óvoda drámapedagógia napján a drámajáték tehetséggondozó csoport a Játék a tóparton című verses előadással mutatkozott be. A rendezvény célja, hogy a Sárvár környéki pedagógusok is megismerked- hessenek a drámapedagógiával, az óvodai nevelésben betöltött szerepével. – Óvodánk jelenleg a Nyugat-magyarországi Egyetem Regionális Pedagógia Központjának a drámajáték bázisóvodája, bázisóvodaként az idén 16. alkalommal tartunk pedagógiai napot. Óvodánkban kiemelt terület a drámapedagógia, az óvónők a napi nevelőmunkába is beépítik a drámajátékot.
Ezenkívül a tehetséges gyermekekkel tehetséggondozó csoport keretében is foglalkozik Pappné Horváth Otília drámapedagógus, munkáját Szabó Imréné segíti – tudtuk meg Dr. Dolnyik Gézáné óvodavezetőtől. A gyerekek előadása után Trokán Péter színművész tartott interaktív előadást a színház világáról. Az előadó hangsúlyozta, hogy a játék örök, nemcsak ezzel vezetődik be az életünk, de fontos, hogy 90 évesen is játszunk. – A szülők, ha felelős- ségteljesen kezelik ezt a helyzetet, akkor a játék öröme megmarad, és ez teszi elviselhetőbbé, szebbé, könnyedebbé, megoldhatóbbá azokat a problémákat, amelyek rárakódnak a gyerekekre és aztán a felnőttekre. Mindannyian tudjuk, hogy vannak olyan ismerőseink, akik a gondokat magukon hurcolják, és vannak olyanok, akik át tud- nak lépni bizonyos problémákon, ennek alapja a játék. Ezt a szülőktől tanulják meg a gyerekek, az óvó- nőktől, a pedagógusoktól és főként egymástól – mondta Trokán Péter. A szombathelyi Weöres Sándor Színház művésze nemcsak azt vallja, hogy a játék örök, de mint mondja a színház is örök. – Évszá- zados probléma, hogy a színház túléli-e a mozgóflmet, a televíziót, be tudja-e építeni az interaktivitást a saját világába. A színház azon- ban mindent túlél, mert pontosan az a csoda, hogy ember embernek játszik, élő ember élő embernek ad elő, érzem az ő gondolatait, érzem az ő személyiségét. A szín- ház a személyiségek találkozása. A legnagyobb dolog a világon az emberek találkozása, hogy ember embernek tudjon örülni. A sze- mélyes kapcsolat az életünkből sohasem hiányozhat, ezért örök a színház is, ezért nem féltem én a színházat, Ezért örülök annak, hogy a Weöres Sándor Színházban minden este telt ház előtt játszunk, érzem az igényt, látom az ösztön- szerű kíváncsiságot, hogy milyen amikor egy ember előad nekem valamit a világból – vélekedett Trokán Péter.
