Idén is kitettek magukért az egyetlen szabadtéri AZK-fesztivál szervezői, hiszen ismét zenei kuriózumokkal várták a lelkes közönséget. Az első nap a a rockzene legendás alakjainak tribute-napja volt, míg a másodikon a magyar underground bandák fesztiváloztak a Nádasdy-vár hátsó udvarában. AC/BC, Clash City Rebels, B.A.D, Colombre Band, Blues Jam, Angry Buddha és megannyi zenekar, mindössze 120(?) négyzetméteren. Igazi kis magyar Woodstock volt!
Ha a nyár közeleg, tudja mindenki, hogy itt a fesztiválok időszaka. Mehetünk délre, vagy akár észak felé, teljesen mindegy, mindenhol fesztiválokban ütközünk. A monstre-rendezvények szinte már elárasztják az egész országot, ám a kis, helyi fesztiválocskák igazi ékkőként fénylenek Magyarország fesztiváltérképén. Sárvárnak is van egy ilyen ékköve, a Nyáréjfesztivál.
Idén is kitettek magukért az egyetlen szabadtéri AZK-fesztivál szervezői, hiszen ismét zenei kuriózumokkal várták a lelkes közönséget. Az első nap a a rockzene legendás alakjainak tribute-napja volt, míg a másodikon magyar underground bandák fesztiváloztak a Nádasdy-vár hátsó udvarában.
Péntek este a rockzene nagyjait felidéző bandáké volt a Nádasdy-vár hátsó udvarának színpadja. Elsőként a The Moorders idézte fel az idén elhunyt Gary Moore-t, a legendás és zseniális gitárvirtuózt, aki 2011. februárja óta az égi pamlagon pengeti gitárját. Talán egyik legismertebb dala a Still Got The Blues, ami persze a The Moorders repertoárjából sem maradhatott ki.
A zenekartól hallhatunk még számos blues illetve rock and roll stílusú dalt, többek közt a Pretty Woman-t és a Further On Up The Road-ot. Számunka a finn metál banda, a Nightwish által ismert Gary Moore dalok, a Out In Fields – ezt már a Primal Fear és a Sonata Arctica is feldolgozta, a fiatal rockrajongók számára talán innét tűnhetett ismerősnek – és az Over The Hills okozta a legkellemesebb meglepetést. Végül a zenekar a Walking by Myself-el köszönte meg a kisszámú, de annál lelkesebb közönség tapsviharát.
Az est legnagyobb durranása az AC/BC – AC/DC tribute zenekar – volt, igazi koncerthangulatot varázsoltak a színpad elé. A srácok hozták a jó zenéket, a hangulatot, a pörgést és az AC/DC utánozhatatlan stílusát. „Matt”, a szólógitáros nemcsak zeneileg öltötte magára Angus Young öltönyét, hanem maga is az öltöny-nyakkendő-térdnadrág megszokott harmóniájában zúzta végig az ausztrál rocklegenda klasszikusait: a Back in Black-et, a Dirty Deeds-t vagy éppen a Thunderstruck-ot és a Highway to Hell-t, amit az egész hátsóudvar egyemberként végigénekelt. Zengtek a falak, és még a bennük húzódó villamosvezetékek is érezték az egyenáram-váltóáram magával ragadó lendületét.
Az első nap estéjének hátralevő részében az Atakám – Black Sabbath-tribute band -, a helyi Nirvána, azaz a B.A.D. és a Clash City Rebels foglalta el a hangudvart.
Az Atakám neve Sárváron és környékén már ismert. Alázattal és hitellel játsszák a Black Sabbath ismert és kevésbé ismert zenéit, elsősorban – de nem kizárólag – a Dio-korszakból. Szabó Kriszti énekesnő természetes, erőteljes hangja kimozdítja a dalokat a megszokott környezetükből, és újraértelmezi őket.
A sárvári B.A.D. zenekar – amellett, hogy saját dalok terén a környék egyik legszélesebb repertoárját bírja -, mint Nirvana-tribute zenekar is működik. Kurt Cobain halálának évfordulója környékén rendszeresen szerepelnek az AZK Nirvana-estjein, de ugyanezt a koncepciót nagy sikerrel utaztatták meg az ország más tájain is. Az átdolgozásaik egyszerre törekednek a hitelességre, és egyszerre mutatják a zenekar saját értékeit.
A Clash City Rebels zenekart 2007 nyarán hozta össze négy olyan pécsi zenész, akik úgy érezték, hogy ez eddig hiányzott az életükből. 6 hét próbálás után 13 energikus Clash-dallal bemutatkozhattak a Rockmaratonon, ezt a koncertet gyorsan követték további klub- és fesztiválfellépések. 2007 őszén a csapat elég sok időt töltött együtt, mert fél év alatt közel húsz koncertet sikerült lenyomnia. A Clash City Rebels alapvetően azért volt képes ezidáig olyan lendülettel haladni, mint amilyet a Clash iránti tisztelet diktál, mert egyrészt imádnak koncertezni, másrészt példaképük szellemiségét is őrzik.
A Nyáréjfesztivál második napján elsőként a A Gátnál nevű underground formáció lépett fel a Nádasdy-vár hátsó színpadán. A helyi formáció a hazai pálya előnyével élve begyűjtötte a közönség rokonszenvét. Egyedi zenekar, egyedi szövegek, és ismerős arcok a színpadon. Kell ennél több a totális jókedvhez? Hát, persze, hogy a Kukimaci és a Sünló. A Gátnál tavalyi reuniója után továbbra is új lemezén dolgozik, érdemes lesz rá várni…
Ha a tribute napon az AC/BC volt számunka az abszolút befutó, akkor a szombati underground napon a győri Colombre Band vitte el a pálmát. Váray Laciék bandája – az akusztikus zene cápái – igazi színfolt a magyar zeneipar palettáján. Dalaik depresszív jellegűek, és leginkább a párkapcsolatok, illetve azok problémái köré épülnek. Az élet írja dalszövegeiket, az irónia játssza dalaikat.
A Nyáréjfesztivál zárásként felléptek a blues nagyjait megidéző Blues Jam, Cserga és barátai és a Konkoly együttes.
Fotók a két napos Nyáréjfesztiválról »
