Törőcsik Mari vállalta a fővédnökségét annak a gálának, amely a létbizonytalanság legszélére jutott Soltis Színház támogatására jött létre vasárnap a celldömölki KMKK-ban. Megmozdultak a művészek, megmozdult a közönség is.
Előbb soroljuk fel ismét azokat a művészeket, előadókat, akik az első szóra elfogadták a meghívást, és az ügy mellé álltak; ráadásul csináltak egy hangulatos, minőségi estét a Kemenesaljai Művelődési Központ és Könyvtár színháztermében.
A vasárnap esti Soltis-gálán színre lépett Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója, – maga is ezer szállal kötődik az alternatív színházi világhoz – Ecsedi Erzsébet, Jurina Beáta, a zalaegerszegi Hevesi színház művészei, Szabó Tibor, a WS Színház színésze – akit Peltzer Géza kísért harmonikán; eljött Tóth Zsuzsanna, Bálint Csaba, Bejczyné Néméth Tünde előadóművészek, a Kemenesalja néptánccsoport, Varga Diána magánénekes, a Berzsenyi Dániel gimnázium kórusa, az Energy Show-tánc-csoport. Az esemény védnökségét Fehér László polgármester látta el.
De nem csak művészek mozdultak meg a múlt évi kormányzati zárolás – voltaképpen elvonás- nyomán szó szerint a tönk szélére került Soltis Színház hívó szavára; velük együtt megmozdult a közönség is: Budapesttől Mongóliáig. A gálát mintegy kétszázan látták, ötvenen úgy vásároltak jegyet, hogy tudták: személyesen nem lehetnek jelen. Fogytak a támogatói jegyek is.
Az est második felében a többszörös fesztiváldíjas Álomevőket láthatta a közönség a Soltis Színház előadásában, Deák Varga Rita rendezésében. A fiúk: Marton Márió, B. Péter Pál, Pesti Arnold. A lány hegedűvel: Pilnay Sára Fotó: Benkő Sándor
A jótékonysági gála – hasonlóval még soha nem próbálkozott a társulat – 500 ezer forint bevételt hozott, az összeget elsősorban közüzemi számlák kiegyenlítésére fordítják. Vagyis nyugodt szívvel kimondható, hogy a kezdeményezés sikeres volt. Megint bebizonyosodott, amiről Brecht olyan szépen beszél a Kaukázusi krétakör című drámájában hogy nagyon nagy a kísértés a jóra. A társulat tagjait örömmel tölti el, hogy nem volt hiábavaló elsősorban éppen azt a közeget megszólítani, amelynek az előadások is készülnek.
Az előzményekről annyit, hogy a Soltis Színház az előadó-művészeti törvény értelmében abba a hatos kategóriába sorolódik, – a független társulatok közé – amelyeknek a központi költségvetésből nem jár automatikusan támogatás: a működésre évente, újra meg újra pályázni kell. Az a tény, hogy a tavalyi – addigra már érvényes és törvényes szerződésbe foglalt támogatás összegének egyharmadát önkényesen zárolta a kormányzat, sok független társulatot létében ingatott meg. (Az eufemisztikus „zárolás” – azóta tudni lehet – egyszerűen elvonást jelent. Ráadásul nem csak a működésre szánt összeg harmadát vonták el, hanem más, pályázaton nyert pénzekét is.) Közben újra eljött a pályázatírás ideje: a társulatoknak ezekben a napokban kell benyújtaniuk a 2011. márciusától 2012. márciusáig tartó időszakra a működtetést célzó pályázatukat. (Döntés júliusban várható.) Mindemellett jó és egészen friss hír, hogy a Nyílt Társadalom Intézet kelet-európai „szükségalapjához” sikerrel pályázott a Soltis Színház: újabb segítség a túléléshez.
A társulat továbbra is sokat játszik (ez sem elhanyagolható tényezője a fennmaradásnak). A stúdiósok hamarosan fölelevenítik a régi, nyári „pedálszínházas” hagyományokat: kerékpárral indulnak el a Balaton körül. Egy budakeszi és egy budapesti társulattal szövetkezve pedig „strandszínházi” előadásokra készül a színház, szintén a Balatonnál. Az idén sem marad el a szakmai tábor és lesz nyári bemutató is.
PETŐFI ÉS KATONA: TIGRIS ÉS HIÉNA
A Soltis Lajos Színház ma kezdi el próbálni Petőfi Sándor kevéssé ismert Tigris és hiéna című drámáját pontosabban a Petőfi-mű Katona Imre-átiratát. A neves rendező, dramaturg, színházi ember régóta szoros szakmai és emberi kapcsolatot tart fenn a celli társulattal. A Tigris és hiéna premierjét Katona Imre rendezésében június 23-án tartják a volt polgármesteri hivatal most már újra egyházi kézben lévő hangulatos udvarán. Jó lenne itt nyári színházi hagyományt teremteni.
