Szerző: twickkk | Fotók: Cooper
Az Alternatív Zenei Klub egy olyan időszak szellemét idézte meg „AZK-Gyökerek” nevű klubrendezvényével, amelyet napjainkban már elképzelni is nehéz, pláne a mai kor friss generációjának.
Ebben az időszakban, – amikor még a CD-k is nagy ritkaságnak számítottak, kábeltelevízió, zenecsatornák és főleg a szélessávú internet adta lehetőségek hiányában – igazi és egyedülálló találkozópontja volt az AZK a földalatti zenéknek, azoknak a műfajoknak, amelyek később a ma is népszerű modern rétegműnemek gyökereit is jelentik.
Bár sok víz lefolyt azóta a Dunán (és nagy mennyiségű adat letöltődött a világhálóról a merevlemezekre), akik megélték, máig negédes nosztalgiával gondolnak ezekre az időkre, a sok „hasonlóképpen másként gondolkodó” („… sokan vagyunk kevesen …”) fiatalra, a Cure-okra, Depeche-ekre, a legendás ’80-as évek magyar underground zenéire és persze azokra a kulcsfigurákra, akik létrehozták és életben tartották az AZK-t. Nem csak a mai műfajok gyökereit jelenti ez a múlt, hanem azét a zenei klubét is, amit ma ismerünk AZK-ként és amely időközben a régió egyik leghangulatosabb és legjobb hírű alternatív élőzenei klubjává vált.
Végre a mai tizenévesek is megismerhették Gabcát, akinek jó érzékkel összeállított válogatásai több generációt felneveltek zenei tekintetben. De pörgettek a mai zeneaktivisták is, rocky és lélekrendész az artical session színeiben, én (twickkk) a mai AZK-t képviselve. Senkinek nem okozott csalódást, hogy ezek a zenék ma, 2010-ben is képesek elérni ugyanazt a hatást, mint amikor megszülettek. Sőt ezen a pénteken többletet kaptak! Megszólították a metszetét három egymástól – sajnálatos módon – távolódó halmaznak, az elektronikus zene, az underground zene hőskorának és a mai modern rockzene halmazainak közös részét. Soha szívet-gyönyörködtetőbb látványt ennél, mint amikor együtt táncol, mulat, emlékezik, érzi saját magát ez a lassan többfelé bomló egység! Bár az emlékeken lovagolni nem szándéka a klubnak, a szervezők gondolkodnak hasonló jellegű folytatáson.
