Bár az igazi tavasz még várat magára, a sárvári Nádasdy-vár Pinceklubjában a múlt hét hűvös pénteki éjszakájában is menedékre lelhettünk. Helyi és helykörnyéki zenekarok újdonságokkal és már-már veteráni megmozdulásokkal felhevítve várták a baráti közönséget.
Először Nagysimonyi büszkesége, az Obszidian csapott a húrok közé. A fiatal srácok nagy és őszinte lelkesedéssel adták elő – feldolgozásokból és saját dalokból álló –repertoárjukat. A rajongótáboruk örvendetes módon vitte lejjebb az AZK-ban megszokott átlagéletkort, de ettől függetlenül fiatal és idősebb egyaránt együtt tombolt a zenekarral a jól ismert számokra. Azonban a saját szerzeményeknél teljesedtek ki igazán a fiúk, ez alapján már most borítékolhatjuk, hogy ebből a vonalból még valami nagyon jó fog kisülni. Az életük még csak most indul, telve a zenéhez és a zenéléshez való hű ragaszkodással, ez pedig igazán dicséretes – főleg a mai világban.
Aztán az egyedi és megismételhetetlen A Gátnál lépett színpadra. Az új szereposztás ellenére még mindig fülünkben cseng a 10 évvel ezelőtti hangzásuk, amit épp azért szeretünk, mert ilyen megmagyarázhatatlan, különleges és leutánozhatatlan. Hiába cserélődtek a tagok, jöttek az új számok, még mindig érezni ezt az eredeti, érzelemdús lelket. Bár a szívemnek a régi dalok a legkedvesebbek, az újaknak is megvan a maguk bája. Szinte az összes számukat velük skandálta a tomboló közönség („Kukimaci, sünló…”). És hogy miért volt még különlegesebb a mostani koncert? Tétova Farkas, a tangóharmonikásuk először ragadott trombitát fellépésük során.
Végül a szinte már nemzetközi hírnévre szert tett (lásd korábbi írásunkat itt ») Atakám lépett a világot jelentő deszkákra, amelyhez az este legszebb énekhangja (Szabó Krisztié) csábította közelebb a jelenlévőket. Az Atakám minden koncertjében látjuk a fejlődést, mindig hoznak valami újat, valami mást. Az interneten meghallgatható új számok ismerősként csengtek fülünkben, kettőt is játszottak ezek közül (Anger, The House) elvarázsolva minket az élő hangzás többletenergiáival. Minden tagjuk egyénisége kisugárzik zenéjükben, talán ez a magyarázata, hogy ennyire szeretjük őket.
Ezért is jó az Alternatív Zenei Klub! Barátokként, régi ismerősként térhetünk ide vissza minden egyes alkalommal, hogy élő zenét hallhassunk, igazi tehetségeket láthassunk. A színpadon gyakran jelennek meg hozzánk közel álló bandák, és lehetőséget kapnak még ismeretlen együttesek, helyi kezdeményezések is arra, hogy kipróbálhassák magukat. Ez pedig olyan érték, amire minden sárvárinak büszkének kellene lennie, és fel kellene ismerni a jelentőségét, hogy nálunk még ma is működik egy ilyen klub, még ha (az érdeklődők csökkenő száma miatt) néha keservesen is, de működik…
A koncertről tudósításunk a Vaskarikán is megjelent, írt itt »
