Már gyermekkoromban is tudtam, hogy ha el akarok menekülni a világ minden gondja elől, akkor erre a legjobb hely a pince. A pince, ami egy fajta olyan csöndes bunker, ahol a magába tekintés által megvilágosodhat az emberi elme. A Nádasdy-vár pincéje viszont még a házi „lélekterápiánál” is százszor hatásosabbnak bizonyult. Új élménnyel gazdagodtam: a végső csend és megvilágosodás most a jó „zaj” végtermékekén született meg.
Az AZK-s évadzáró bulit megelőző délelőtt, Berci nevű kedves ismerősöm a következő útravalóval látott el: „Oda le kell menni. Aki belép, az alternatív zenei univerzumba az kösse fel a gatyáját barátom, mert onnantól fogva királyság van!” – és úgy lett. Sőt, Berci mondata számomra mostanáig már-már szállóigévé nőtte ki magát. 2010. december 17.-én éjjel nem királyság volt, hanem császárság. Aznap éjjel Nádasdy- vár pinceklubjának földalatti, misztikus és zárt rendszerében éltem. Az Atakám, a B.A.D. Zenekar és a Phlenex jóvoltából elrejtőztem, és alternatív meditációba merültem.
A szellemi átlényegülés nyitó szertartását az Atakám együttes végezte el. A Molnár Sándor (gitár), Szarka Sándor (basszusgitár), Horváth István „Jandó” (dob), és Szabó Kriszti (ének, billentyű) alkotta zenekar zúzott a porondon rendesen! A légtér megtelt az Atakám dalainak sötét homályba burkolózó harmóniavilágával, és épp ez az örömtelien nyomasztó hangulat hozta ki az emberből a Hangulatot. A főként Black Sabbath, Deep Purple, Jimi Hendrix számokra végrehajtott úgynevezett „alternatív zenei meditáció „kis idő múlva éneklős, lelki megvilágosodásba fulladt a nyomasztás talaján. Jandóról is folyt a víz, gyakorlatilag szétverte a dobokat. Személyében és profi munkájában ezen az estén egy virtuális ütvefúrót láttam, ami szakadatlan lendülettel fúrja a falat , és biztos vagyok benne ,hogy csak akkor állt volna meg végleg hogyha netán áramszünet lett volna…
A másodikként fellépő sárvári B.A.D.. Zenekarra már lényegesen jobban felbátorodtak a rajongók. Az énekes -gitáros Fülöp Dani nyereményjáték felhívására pedig egyenesen kitört az „alternatív pánik”. A felhívás így hangzott: ” Aki legjobban ismeri, a dalszövegeinket az kap egy ingyen sört!” Így aztán rövid időn belül két három sört hamar be is repített a közönség soraiba. Közben még a gitárja is elhangolódott, így Dani egyetlen vágya már csak egy gitárra „magától felfutó” hangoló készlet maradt. Az alternatív rockzenét szolgáltató fiatal csapat a Fiókok mélyén című új albumról játszott dalokat. Az album címe hűen tükrözi,hogy a különböző életérzéseket közvetítő dalszövegek a zenekari tagok fiókjainak mélyéről kerültek elő. Elhangzott az Almásháza, a Ne nézz rám, a Te és én, Egy szakítás margójára, és sok olyan dal, melynek szövegei filozofikusan elgondolkodtatók, mondanivalóban pedig komoly életérzéseket állítanak elénk. A tagok: Bucsin Tamás „Bucska” (basszusgitár), Fülöp Dani (ének, gitár), Nagy Gábor (gitár), Pándics András „Punky”(dob), kiválóan nyomták a dalokat.
S amikor már az est végéhez érkeztünk, közel a külvilág végső kizárásának kábulatához belekezdett az AZK legfrissebb szelektora, Phlenex. Előkerült a Depeche Mode, és a hajnalig tartó lendületben kattogtak a gépek. Az utcára lépvén frissen esett hó köszöntött. Furcsa , békés csend uralkodott el rajtunk. S most a csendet kérdeztük meg: miért vagy ilyen furcsa? Köszönet a szervezőknek, nagyot alkottak!
Babos Judit publikációja és Makrai Tamás fotó az évzáró AZK-ról a vaskarika.hu-n»
