November 11-én délelőtt nyílt meg a vár Galeria Arcis kiállítótermében Misch Ádám festőművész emlékkiállítása. Mint Kondor János, a művelődési központ vezetője köszöntőjében elmondta, régi terv valósult meg a kiállítással.
Misch Ádámot a magyar absztrakció olyan különleges alakjaként ajánlotta a vendégek figyelmébe, aki nem divatból, hirtelen váltással lett a lírai absztrakt expresszionizmus képviselője, hanem következetes út vezetett kifejezésmódjához. Misch Ádám sváb származású, már a ‘60-as években is sokat utazott Németországba, ahol közvetlenül találkozhatott azzal a haladó áramlattal, amelyet idehaza– ha nem is tiltottak –, de épphogy megtűrtek.
A kiállítás megnyitóján itt volt Misch Ádám özvegye, Heim Márta asszony is, a kiállított műveket, (egy sajnos lezárt életmű darabjait) pedig Fábián László író méltatta, aki – mint mondta –, a budapesti után már másodszor nyitja meg az emlékkiállítást, és a képeknek Sárváron érezhetően más a hangulata, mint Budapesten, egy ipari jellegű épületben.
Misch Ádám a Csepel műveknél vezetett rajz- és festőkört, ahol remek alkotók kerültek ki a kezei közül. Tanítványaira saját modorát soha nem eröltette, hagyta őket szabadon dolgozni, így nem csoda, hogy meglehetősen heterogén képet mutatnak anyagaik tekintetében. Mint ember, rendkívül szemérmes volt. Munkáit mindig bezárta magába, ha mégis megmutatta, az kitüntetett esemény volt. Fábián László szerint tulajdonképpen helytálló őt a lírai absztrakciót képviselők közé sorolni, de ennél a skatulyánál jóval több minden tartozott még személyiségéhez. Misch Ádám lírai absztrakciója egy nagyon fegyelmezett emberé. Szinte minden festményén jelen van egy határozott forma. Talán azt tartotta a legfontosabbnak, hogyan lehet a művészi formák származtatását végigkövetni úgy, hogy ebből a folyamatból végül hiteles kompozíció következzék.
Képein furcsa mozgásteret képez. Az embernek el kell gondolkodnia az érzelemvilág megjelenítésén. Ugyanúgy, mint ahogyan a rációén is, s a kettő közötti villódzás ad drámai feszültséget a képeknek. Misch Ádám mintha kevesellte volna a puszta absztrakciót. Minden képen találhatunk hiszen konkrét dolgokat is, legyen az egy leírás, egy szám, vagy bármilyen határozott elem, amely nem illeszthető abba a lazaságba, amit a felületkezelés egyébként megengedett volna. Ezzel a gesztussal mindig nagyon határozottan vissza akart utalni arra a valóságra, amelyikben ő megfogalmazta a művet.
Misch Ádám (sajnos lezárt) életművét sokkal alaposabban kellene értékelni Magyarországon – mondta Fábián László. Nem ő volt az egyetlen művész idehaza, aki valahogy a “rossz ajtón” jött be, és nem volt előtte senki, aki bekiabálja, hogy “Jön Misch Ádám”. A mai gyakorlat pedig ez: a mai művészeket eladják, hogy reputációt teremtsenek nekik. Misch Ádámnak saját magának kellett volna megküzdenie a saját reformációjáért, amely feladatra alkata tökéletesen alkalmatlan volt. Fábián László kiemelte a kiállítások jelentőségét, amelyek mind segítik őt megőrizni a köztudatban. Talán ez egy másik ajtón is behozza nekünk majd Misch Ádámot – mondta végszóként…
A tárlat 2012. december 4-ig látogatható a Galeria Arcisban, a könyvtár nyitvatartási rendjében.
