A 33. Nemzetközi Folklórnapok harmadik napján, augusztus 18-án vasárnap a házigazdáké volt a főtér. Kondora István polgármester mint a folklórnapok ranglétrájának valamennyi fokát megjárt fesztiválrajongó köszöntötte a közönséget, valamint a közreműködő Regös együttest és Néptánckört.
Mint elmondta, annak idején – több mint 30 éve – a Regös együttes tagjai is részt vettek a fesztivál névadásában feketehajúan és feketebajuszosan, azóta talán kicsit deresebbé váltak a színárnyalatok az arcokon, de a zene ugyanúgy a lelkekből jön.
Az együttes a főtérre is magával hozta újdonsült tagjukat, Vajda Andrást, aki finom cimbalomjátékéval új színt vitt a Regös palettájára, de egyébként – ha úgy kívánta a dal – ugyanolyan biztonsággal ragadta meg a hegedűt, vagy a cserépdobot is. Az énekesi poszton a népművészet ifjú mesterét, Varga Diánát találtuk a késődélutáni fellépésen.
A Néptánckör a nyitónapon már megismert koreográfiát mutatta be a főtéren is: a történelmi Csík vármegye felcsíki régiójából, Csíkszentdomonkos falu táncaiból láthattunk összeállítást. A falu tánckultúrája minden szempontból összetett. A polgári eredetű táncoktól a középkorban gyökerező lánctáncokig sokféle eredetű tánc alkotja a készletüket. Kiemelkedően gazdag a falu férfitánckultúrája is.
A főtéri programok után önálló esttel várt minket Németország és Szerbia a Nádasdy-vár udvarán. Ez a páros szerepelt vasárnap a Sárvári Gyógy- és Wellnessfürdő színpadán is, a várban elésőként a német Süssen tánccsoport foglalta el a színpadot. Előadásukban főként a hagyományos dél-németországi táncokat fedezhetjük fel. Míg Észek-Németországban inkább a csoportos tértáncokat, Dél-Németországban főleg a párostáncokat kedvelik, úgy mint például a keringőt, a polkát, mazurkát vagy az úgy nevezett rajnai formákat.
A “sváb” jellem általában befeléforduló, nyugodt, kemény és erős akaratról tanúskodó. Ezeket a tulajdonságokat tükrözik táncaik is. A hagyományos táncokat régen leginkább esküvőkön, nagyobb ünnepeken táncolták. Az úgy nevezett kézműves táncok a nép napi munkáját, teendpit mutatják be. A hagyományos viselet a 19. századból származik, régi sablonok alapján hozták létre. Az egyik a gazdák és kétkezi munkások ünnepi öltözete, a másik a mindennapi mezei munkálatok viselete.
Süssenék után a szerb Kud Kostolac lépett a deszkákra. Az együttest 1947-ben alapították, és Kostolac városáról nevezték el, amely 100 kilométerre található Belgrádtól a Duna mentén. Kostolacban a szénbányászat és az energiatermelés a fő iparágak. Az együttes 300 amatőr táncosból áll, munkájuk több korcsoportban folyik. Az elmúlt időszakban sikeresen szerepeltek szinte mindegyik szerb városban, és említésre méltó műsorokat adtak Európa 22 országában Izraelben, Brazíliában. A csoport számos helyi és külföldi díjat és elismerést szerzett, várbeli műsorukban már-már táncszínházi elemek is feltűntek, amikoris egy kedves történetet láttunk megelevenedni egy dézsában fürdő fiúról, akit megtréfáltak a lányok… Külön figyelmet érdemel kísérőzenekaruk a 20 éves, kiváló hegedűssel és a nagybőgőssel, aki szinte abszolút hallással rendelkezik és talán nincs olyan hangszer, amelyen ne tudna játszani.
A fesztivál holnap érkezik finisbe a várt gálaműsorral, amelyre csatlakozik egy cseh csoport is! 20-án 17 órakor indul a felvonulás és 18 órakor kezdetét veszi a gála!
