Kisvárosi ünnepek című fotókönyvét május 31-én mutatta be Pajor András fotóriporter a Nádasdy Múzeum dísztermében. Az alkotót a cím inspirálta a kötet elkészítésekor, hiszen azt vallja, hogy egy kisvárosban is meg lehet találni azokat az izgalmas témákat, ünnepélyes pillanatokat, amelyek megörökítésre érdemesek.
Pajor András 1978-ban készítette első fotósorozatát osztálytársairól. Járt a Sári György által vezetett Sárvári Fotószakkörbe, fotóriporteri képesítést pedig az újságíró szövetségben szerzett. 1992-ben lett főállású újságíró a Vasvármegye című hetilapnál. 2008 óta több mint 17 kiállításon szerepeltek művei, tavaly többek között a Budai Vigadóban, a Nemzeti Színházban, a brüsszeli Európa Parlamentben voltak láthatóak fotográfiái. 2005 óta a város fotósa, a Sárvári Média Kft. munkatársa.
Kondora István polgármester ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta, hogy egy családi fotóalbum született Pajor András kezei között, egy kisvárosi fotóalbum, amely mindannyiunk életéről szól. Mint mondta, András az a tehetséges alkotó, aki bármihez nyúl, mégiscsak valami helyi érték születik belőle, azon kevés sárvári polgár egyike, aki nem magáról, hanem rólunk írja, és fotózza a mindennapokat.
Takács Zoltán Bálint igazgató egy muzeológus szemével tekintett a képekre, amelyeket egy dokumentátor művészi igénnyel készített alkotásainak nevezett.
A könyvbemutatón közreműködött a műveszeti iskola zongorista növendéke, Fehér Márk, valamint Horváth Róbert versmondó. Pajor András szerint a Kisvárosi ünnepek fotókönyv egy fontos mérföldkő pályáján. — Eddig jelentek meg verseskönyveim, jelent már meg fotókat és verseket is tartalmazó kötetem egy szentföldi utazás kapcsán, a fotósmunkáimból azonban ez az első olyan önálló válogatás, amely szövegek nélkül is megállja a helyét, hiszen úgy szól a mondás, hogy „egy kép felér ezer szóval”, ilyen tekintetben egy kreatív olvasmánynak is felfogható a kötet. Utoljára 10 évvel ezelőtt jelent meg egy ilyen művészi igényű városalbum Sárvárról, ez a kiadvány már az elmúlt tíz év változásait is tartalmazza. Közel hatvanezer felvétellel gazdálkodom, így egy hosszú válogatás előzte meg a kötet megjelenését. A fotók egy részét egyébként már láthatta a közönség a Kisvárosi ünnepek című időszakos kiállításomon a Nádasdy múzeumban. A cím inspirált, hiszen vallom, hogy egy kisvárosban is meg lehet találni mindazt az izgalmat, szépséget, amit egy nagyvilágot járó fotós átél. Én ezt az érzést próbáltam bemutatni. Két iránya van a kötetnek: tavasz, nyár, ősz, tél és ez nemcsak az évszakokat, hanem a város ilyen irányú változásait is jelenti, a másik ív a kötet elején a léggömbbel futó kisfiú és a kötet végén a kerékpárját toló aggastyán között húzódik. Ezek után már ugyanazt lefotózni nem érdemes, úgy érzem, hogy egy szellemi megújulásra van szükségem, és a következő időszaknak ez lesz az egyik feladata — mondta a fotóriporter.
Az idei év hátralévő részében Pajor András szeretné még főutcai műtermét is beindítani, bízik abban, hogy egy kisváros elbír egy ilyen műtermet. Már készül az év végére is, Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából egy kiállítást tervez a szombathelyi Weöres Sándor Színházban. A távolabbi jövőt pedig már sejtette a könyvbemutató utolsó vetítése, az alkotó kínai útjáról készített fotók, amelyeket talán hamarosan Pajor András egy újabb fotókönyvében láthatunk viszont.
