Sikeres rendezvénysorozatot tudhat maga mögött a sárvári könyvtár. Az Országos Családi Könyvtári Napok keretében október 4–10. között számos program várta a könyvtárba látogatókat.
Az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezésében és a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával országszerte olyan rendezvényekre került sor, amelyek felhívták a figyelmet arra, hogy milyen alapvető szerepe van a könyvtáraknak az olvasóvá nevelés folyamatában. A sárvári könyvtár is színes programokkal készült szolgáltatásaik népszerűsítésére. A látogatókat naponta más-más témakörhöz kapcsolódó kiállítások, irodalmi művekre épülő beszélgetések, előadások, olvasáshoz kötődő játékok várták.
Bődi Piroska a könyvtár vezetője örömmel számolt be a keddi Kertész Zsuzsa pszichológussal való beszélgetésről, dr. Vörös Ferenc egyetemi tanár előadásáról, a családok játékos vetélkedőiről, illetve a programban résztvevő kreatív családok által készített munkákról, amelyekből kiállítást is rendeztek az intézményben. Ezt október végéig bárki megtekintheti.
A könyvtári családi napok sikerességét mutatja, hogy a rendezvénysorozat ideje alatt 24 új olvasója lett az intézménynek, illetve a régi olvasók közül 34-en újították meg a tagságukat. A rendezvényt az elmúlt az elmúlt héten 227-en látogatták.
Kertész Zsuzsa előadása
Az Országos Könyvtári Napok rendezvénysorozat keretben az első előadó Kertész Zsuzsa pszichológus volt, aki a Magyar Televízió bemondónőjeként ismert meg az ország.
Kertész Zsuzsa neve elsősorban a negyvenen túliak fülében cseng jól, ám még közülük is kevesen tudják, hogy az egykori tévés, pszichológus végzettséggel rendelkezik. Ezen az estén ebben a minőségében tartott előadást a gyermekkönyvtárban, „Az olvasás a mese és a szép beszéd szerepe a családban” címmel.
Kertész Zsuzsa szerint az a lényeg, hogy a gyermek az értelmes, érthető és szép beszédet elsősorban családtagjaitól tanulja, ezért rendkívül nagy a felnőttek felelőssége ezen a területen. A szakember ezért azt tanácsolja, hogy ragadjunk meg minden lehetőséget, játsszunk a gyerekkel, ha mást nem, hát szóláncokat, vagy olyan mesét, aminek ő a hőse. A lényeg, hogy hallgassuk meg, vegyük komolyan, a gyermek ugyanis nem hülye, csak kicsi, de nem kicsinyített felnőtt. Egyszerűbb persze leültetni a tévé elé, vagy kifogásokat keresni, hogy most éppen miért nem érünk rá vele foglalkozni. Ezért ha így cselekszünk, ne nagyon lepődjünk meg, ha idővel olyan szavakat (is) használ, amiket – finoman fogalmazva – „nem a családban szedett fel.”
A másik probléma az olvasás megszerettetése, ami bizony nem egyszerű feladat egy alapvetően audiovizuális ingerek által uralt világban. A pszichológus szerint azonban kényszert semmiképpen sem szabad alkalmazni, vannak azonban eredményesen működő ösztönző módszerek, melyeket nem árt kipróbálni. Jó, ha van a csemetének saját könyve, amit kedvére lapozgathat, de a szülők jó példája is ragadós lehet.
Kertész Zsuzsa előadása egyébként rövid idő elteltével társalgássá alakult át. A nagyrészt hölgyekből álló közönség remek beszélgető partnernek bizonyult. Igaz, sokan érkeztek csak azért, hogy élőben láthassák az egykor oly’ népszerű bemondónőt, akinek személyisége magával ragadta a jelenlévőket.
