Szépszámú érdeklődő előtt zajlott idén a sárvári Alternatív Zenei Klub és a sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat a roma világnap alkalmából közösen szervezett programja a Nádasdy-várban.
Az AZK már több mint öt éve rendez tematikus estéket az 1971-es I. Roma Világkongresszus emlékére világnappá nyilvánított április 8-ához kapcsolódóan. Az előző években tüzes autentikus cigányfolklór-zenekarok, filmvetítések, táncosok, fórumbeszélgetések váltogatták egymást a klub műsorában, idén először már a RNÖ is beszállt a szervezésbe, lendületet adva a helyi erőknek.
Sárvári roma hagyományőrző táncosok első nyilvános előadása indította az estét. A táncosok között az óvodáskorú kisfiúktól kezdve a középiskolás lányokon keresztül a felnőttekig mindenféle korosztály képviselői megmutatták az általuk örökül kapott, őrzött figurákat. Ahogy Sztojka István, a RNÖ elnöke elmondta, fellépésük egyben egy hosszabb út elejét is jelenti, rendszeres próbákkal, tudatos koreográfiával szeretnék nagyobb, önálló produkcióvá felnevelni a hagyományőrző műsort, amivel fesztiválokon, táncházakon vennének részt.
A tüzes pergetők után néhány perc alatt átváltozott a pinceklub vetítőtérré. A vásznon Bódis Kriszta genderdokumentumfilmje, a Bárisej pörgött. A szervezezők szándéka utólag igazolódott – a Békés megyei oláh cigány közösségek családjain belül működő hagyományos nemi szerepeket, szokásokat vizsgáló film remek anyag beszélgetésekhez, szinte minden nézőből előhívta saját véleményét. Volt, aki hangos közbekiáltásokkal, volt, aki csak a mellette ülőnek magyarázva jelezte, hogy errefelé, a Nyugat-Dunántúlon már nagyon ritka a filmben látható szigorú hagyománykövetés, a cigánycsaládok mifelénk már jóval modernebben, szabadabban fogják fel a házasság intézményét, illetve az ahhoz vezető szocializációs utat.
A vetítés után, a tea melletti beszélgetés során ennek ellenére – főleg az idősebb korosztályból – sokan mégis emlékeztek arra, hogy az ő, de főleg a szüleik idejében még itt is működött szelídebb változatában a Bárisejben látotthoz hasonló hagyomány. A közösségnek, a régi hagyományoknak konzerváló ereje van a fiatal generációra nézve – mondja Sztojka István, aki elnökségi munkájától és az újonnan alakuló tánccsoport közösségétől is azt várja, hogy egyre kevesebb roma fiatal “kallódjon”. Fogja őket össze az, ami évszázadokon keresztül működött – a közösség, a tradíció megtartó, vigyázó ereje.
A sárvári Alternatív Zenei Klub a jövőben is folytatni szeretné a roma világnaphoz kapcsolt műsorát. A kortárs könnyűzenei előadók, underground zenekarok képviselete mellett fontos az is, hogy a klub ne csak a zenei értelemben, hanem társadalmi értelemben is toleranciát sugározzon, a klub ifjúsági közössége kapjon lehetőséget arra, hogy egy másikfajta igazságot is megismerjen amellett, amit a médiában, vagy a közbeszédben szűretlenül lát és hall. Mind zenei, mind társadalmi értelemben, hiszen a két fogalom szorosan kapcsolódik. Erről szól az a bizonyos alternatív hozzáállás, alternatív szemlélet.
A Láthatatlan Sárvár videói:
