Most éljük az évnek azt a szakaszát, amikor mindenfelől hallhatjuk, hogy az advent a készülődés, a belső elcsendesedés időszaka. Egyben pedig az ünnepi programoké, előadásoké, hangversenyeké is, hiszen – ha belegondolunk – a művészeti csoportok, a lélek hullámhosszán tevékenykedők, a művészetükkel tudnak a legigazibb módon felkészülni és egyben felkészíteni.
A Sárvári Vonósok csapatának már megalakulásuk óta egyik legfőbb eseménye a karácsonyhoz kapcsolódó ünnepi koncert, amelyre minden évben nagy gonddal és mindig valami újdonsággal készülnek. Az idei adventi időszakban két helyszínen is felléptek: november 28-án a sitkei katolikus templomban, majd másnap Sárváron, a Tinódi Gimnázium dísztermében.
A vasárnapi sárvári hangversenyt a Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola Mazsolazenekara nyitotta meg, akik egyébként épp a tavalyi adventi koncerten mutatkoztak be először a sárvári közönség előtt, majd az első részben komolyzenei összeállítás következett Corelli és Vivaldi műveiből válogatva.
A Sárvári Vonósok úgy tartják, hogy ahogy a télhez a mézeskalács és a forraltbor illata, úgy a mesék világa is szorosan hozzátartozik az életünkhöz. Ezért is kalauzolták a filmzenék világába a hallgatóságot a műsor második felében. A teljes elhangzott repertoár:
– Mazsolazenekar: Weber: Vadászkórus, Believe (Polar Express), Danny Boy (ír népdal)
– Corelli: F-dúr concerto grosso Op.6. Nr.9. (szólisták: Kovács Éva, Berke Ildikó, Pothárn Margit)
– Vivaldi: A tavasz
– Vivaldi: A tél
– Celtic Woman: O, America
– Jégvarázs (Let it go)
– Merida, a bátor
– Bűbáj
– Shrek (Leonard Cohen: Hallelujah)
– Karácsonyi dalok: Ó, gyönyörű szép, Mennyből az angyal
Mindkét helyszínen teltház és lelkes, állva tapsoló közönség fogadta az együttest, akik persze volt, hogy maguk is meghatottan küszködtek a könnyekkel. Kovács Éva, az együttes vezetője elmondta, az ilyen pillanatok óriási erőt adnak a folytatáshoz az egész csapatnak, ilyenkor érzik igazán, hogy érdemes dolgozniuk, a munkának pedig szépen érik a gyümölcse: sokan vannak már, akiket tényleg sikerült magukkal ragadniuk a vonós zene varázsába. Az adventi műsor befejezéseként a Simuljon mindig lábad elé… című ír népdallal kívántak boldog ünnepeket: