Bár délelőtt, koradélután még nagyon kevesen voltak, estére szép számmal táncoltak egymásba karolva a vidám mulatozók a szüreti bálon, a Nádasdy-várban.
Délután háromkor Róka Szabolcs mesejátékával, a Zöld Péterrel indult a színpadi blokk. Az elmúlt években (de mondhatnánk évtizedeket is…) sokszor megfordult már ő hírhedten jó interaktív mesemondóként és zenészként is a várban. A gyerekeknek legutóbb például a Nádasdy Fesztiválon közvetítette Naszreddin hodzsa tréfás történeteit. Szabi mindig magát adja, erős kisugárzása még a félénk kicsiknek is bátorságot ad, hogy felvegyék egy mese erejég a királyjelmezt. A szüreten is élvezte a gyerekekkel közös történetszövést – ahogy mondta az előadás után –, mostanra érezte úgy először, hogy a közönség már igazán partner a mese fonalának sajátos, „rókaszabis” gombolyításához. Nem sok időre búcsúzott a színpadtól, hiszen a Somos zenekar tagjaként este még komoly táncoltatói feladatait kellett ellátnia.
Előtte viszont szüreti felvonulás, majd folklórműsor következett a várudvaron – a sajnos ekkor még mindig nem túl nagyszámú érdeklődő előtt közreműködtek a NYME SEK Szökős Táncegyüttesének, a celldömölki Kemenesalja Néptecegyüttes, a Sárvári Néptánckör táncosai, muzsikált a Tabán zenekar, Kiss Judit és barátai, a Regös együttes és az Ostffyasszonyfai citerazenekar.
Az esti Somos-koncert tüzes dallamaira már jóval többen voltak kíváncsiak. Az általuk előadott muzsika az Ujguria és Magyarország közötti kiterjedt terület számos népének zenéjét felöleli, a főszerepet azonban a moldvai és gyimesi csángók dallamai kapják. Koncertjük különleges utazást jelentett – térben több mint 1000 kilométerre, időben pedig legalább 1000 évre repülhet a közönség. Fülöp Attila közben táncot tanított a színpad előtt, ekkorra már sokaknak megjött a táncos kedve, és egymásba kapaszkodva, alkottak örvénylő köröket.
Rövid átszerelés után a szüreti bál zenekara, a Retrofolk Company kezdett bele hatalmas szenvedéllyel a „Rávágok a zongorára” kezdetű dalra, majd sorjáztak egymás után felváltva a népies műdalok és mai slágerek „elfolkosított” változatai. Az Omegától a Hungáriáig, a Kispál és a borztól a Beatricéig szinte minden szerepelt a repertoáron, nem is beszélve az ’50-es, ’60-as évek híres sanzonairól. A zenekar brilliáns! A Kocsis Csaba – zongora, ének, Németh Dénes – hegedű, ének, Orsós Tamás – brácsa, Rákóczi Béla – nagybőgő, Seres Vilmos – szaxofon, Tama Jean-Pierre Bősze – dob, gitár felállásban mindannyian kiváló muzsikusok! Kényük-kedvük szerint alakították át a dalokat, ráadásul sokszor láthatóan előre meg nem beszélt improvizációkkal megspékelve. Nem csoda, hogy a közönség ismét hamar felállt a várudvar padjairól és táncraperdült. Kifogyhatatlan energiával húzták a nótákat, pihenésképp néha egy-egy lassúzós blokkot közbeiktatva. A Retrofolk Company telitalálat volt a szüreti bál házigazdazenekaraként! A lelkek mélyéig ható muzsika feledtette a délutáni programok kissé visszafogott látogatottságát is, és nagyszerű emléket hagyott a 2012-es szüretről azok számára, akik a várban töltötték a szombatjukat.
A szüretről készült összes videónk playlistje »
