December elejéig látható a könyvtár folyosójának falain Polgár Zsolt magángyűjtő helytörténeti kiállítássorozatának következő állomása Sárvári emlékek V. címmel. A Városszépítő Egyesület szervezésében létrejött tárlatot Nagy Miklós főtanácsos ajánlotta a közönség figyelmébe.
Nagy Miklós megnyitóbeszéde bevezetéseként a múlt emlékeinek, tapasztalatainak fontosságát hangsúlyozta szemben a ma sajnálatosan egyre jellemzőbb gazdasági, számszerű logikával és a múlttal való közönnyel, tiszteletlenséggel. A múltról, mint egy település, egy nemzet, tágabb értelmezésben akár az emberi közösségek önéletrajzáról beszélt, ugyanakkor óva intett ennek szélsőséges ellenpárjától, a múltban rekedéstől, a tradíciók terméketlen, üres „ápolásától” is. Széchenyi István e gondolatkört úgy foglalta, össze, hogy „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”.
Polgár Zsolt kiállítását szemlélve feltűnik, hogy nem csupán a múltra koncentrál, a jelen lényegesebb emlékeire ugyanúgy érzékeny, hiszen néhány évtized múlva ezek is ugyanúgy hírmondókká válnak majd. A régi Sárvár életét érezhetően átszőtte a praktika és az esztétika egysége. Kereskedők hirdetései, számlái, gyógyszertári receptek a gazdasági szférába csempésznek esztétikumot művészi igényű fejléceikkel, tipográfiájukkal.
Nyomon követhetők a képeslapokon a városkép változásai is, Nagy Miklós külön kiemelte a mai Matróz vendéglő képét, amely a fénykép készültekor Grósz Károly éttermeként működött – ez a fotó azért kivételes, mert a viszonylag nagyszámú külső városfotóval szemben kevés beltéri fotó maradt fenn. Igazi békebeli, XX. század eleji szecessziós berendezést láthatunk Sissi és Ferenc József arcképeivel a falon.
A tárlókban helyismereti kiadványok sokasága, a falakon kártyanaptárak sorakoznak (az első 1876-ból). Rengeteg fényképet látunk a két világháború közötti sárvári színjátszásról, a második világháború után helyette a Köztársaság Filmszínház moziműsorai maradtak fenn jellemzően. A kiállítás másik szegletében szentképek, papi ezüst-, aranymisék mementói, az egyik szentképen a mai Szent László templomot 1926-ban építtető Huszár Mihály apát plébános neve is feltűnik, egy másikon a kertvárosi kápolna (1941-ben Huszár Mihály-emlékkápolna) felszentelési emléke. Szintén értékes a III. Lajos bajor király halálára készített aprónyomtatvány.
A rendkívül színes tárlat része még rengeteg, helytörténeti jelentőségű egyéb tárgy: csészék, porcelán étkészletek (a város nevezetes épületeivel díszítve), művészi kivitelű ex libris-ek …stb., amelyek mind az önazonosság táplálói lehetnek, példát mutatnak, ötleteket adhatnak a mai kor sárvári lakóinak. Ahogy Nagy Miklós zárta megnyitóbeszédét – ezeknek az apró tárgyaknak a hajszálgyökereiből sarjad a jelenünk, az egykor múlttá váló jelenünk is.
Önazonosság táplálói, példát mutatnak, ötletet adnak, az apró tárgyak hajszálgyökereiből jelenünk sarjad, de az egykor múlttá váló jelenünké is.
