A 30 évvel ezelőtt, 1981-ben útjára indított, legendás „Históriás Napok” szellemét próbálták megidézni ezzel a rendezvénnyel. A modern kori énekmondók, Tinódi szellemi örökösei ugyanis nemcsak a rendszerváltás előtt, de azóta is fontos társadalmi, kulturális szerepet töltenek be. Mindezt Markó Péter, a művelődési ház igazgatóhelyettese mondta el megnyitójában.
A hazai históriások, igricek közül az egyik legismertebb a több
mint negyven éve a színpadon álló Dinnyés József. Az önmagát daltulajdonosként aposztrofáló előadóművész, az azóta elhunyt Tóth Ferenccel „Virslivel”, valamint Markó Péterrel közösen hozta tető alá 1981-ben az első „Históriás Napokat”. Éppen ezért, talán nem véletlen, hogy az idei, a nemzeti ünnephez kapcsolódó „Márciusi Históriák” című háromnapos sorozat nyitókoncertjét Dinnyés József daltulajdonos kezdte.
– A históriás éneknek évszázadok óta az a lényege, hogy igazat kell mondani: ez az, ami nem mindenkinek tetszik. Én a XVI. századtól kezdődően összeszedtem a magyar históriás énekeket, amelyeket
aztán rendszeresen elénekelek általános- és középiskolákban,
egyetemeken. Ezeken az előadásokon azt veszem észre, hogy a
fatalok csillogó szemekkel hallgatják a dalokat, fgyelik a szöveget, hiszen számukra is kézzelfoghatóvá válik a csoda, hogy itt az évszázadokkal korábban élt szemtanúk sorait hallhatják. A
históriás ének – gondoljunk csak éppen Tinódi Sebestyénre – ugyanazt a szerepet töltötte be anno, mint ma az elektronikus média, hiszen az egész nem más, mint egy helyszíni tudósítás. Aztán, ha ezeket a sorokat
összevetjük a történelemkönyvekben leírtakkal, akkor persze nem mindig találunk teljes azonosságot, és sajnos ez igaz a rendszerváltás óta eltelt húsz év történetére is. Én magamat a XX–XXI. század, ilyen mindig igazat mondani akaró krónikásának gondolom. Mai ünnepi műsoromban pedig a reformkortól
kezdődően idézek gondolatokat, Vörösmartytól kezdve Petőfin át
egészen Adyig. A forradalmat és szabadságharcot követő időszak költőiről ugyanis elég ritkán esik szó, pedig ezeket az éveket, a passzív ellenállást én legalább olyan fontosnak tartom a nemzettudat szempontjából – osztotta meg velünk ünnepi gondolatait Dinnyés József.
A daltulajdonos szerint március 15-e még a rendszerváltást követően sem vívta ki az őt megillető rangot.
Sem a hivatalos politika, sem a magánember nem kezeli a helyén legfontosabb nemzeti ünnepünket.
Dinnyés József megzenésített versek segítségével történő képzeletbeli időutazását, rendhagyó törté-
nelem- és irodalomóráját követően a nyitónap második szereplője, a
sárvári Konkoly együttes lépett színpadra. A zenekar az ünnepre
való tekintettel Petőf, József Attila és Dzsida Jenő gondolatait adta elő megzenésített formában.
Márciusi Históriák eseményeiről fotóriportok a vaskarika.hu-n:
| Iszap+Busa koncert »
|
Az Esterházy Trio koncertje » |
Dinnyés József és Konkoly » |
