Sárvár – Sikerré lett a hagyományteremtő céllal útjára indított I. Vas megyei bluesfesztivál. Olyannyira, hogy már a koncertek közben felmerült ikertestvérét télen kellene megrendezni, a szombathelyi MSH-ban.
Kishaver, el vagy tévedve, ez nem house-party, veti oda öblös hangon a vékonydongájú legénynek a vén rocker, miközben vérbő gitárszóló tölti ki a várudvart. A srác nem jön zavarba Tudom, mert a kishaverom a szólógitáros, veti vissza a szót, mire a szőrös fazon büfé-balra el.
Péntek, Nádasdy-vár udvara, merész színpadképpel. Tizenhat lámpa, alapcucc, semmi sátorféle (ennek később szerepe lesz). Mindenki itt van, aki a blues ritmusára gőzöl, vagy 3-400 fazon tapsol a nyitánynak. Tapsolhatna a szervezésnek is, hiszen minden gördül, sínen van. Ezt a felvezető konferansziéban Cserga is örömmel nyugtázza, kortyintva söréből. Igen jól szólnak a bandák, s bár más szakmailag és megint más befogadó nézőként megélni a zenét, egy biztos a legtöbben díjazzák a sárvári sörözős bluest. Az idő előrehaladtával megmutatja mit is tud a Blues Faces, az Exxtra és a Westend Blues (ez utóbbi sokak szerint a fesztivál csúcsa volt). Nem marad ki Cserga sem a barátaival, majd a legvégén az örömködéssel. Azt azért mindenki tudja, hogy valahol itt fülelhet a légben, egy másik dimenzióban Tóth Feri, Virsli, aki élt-halt a zenéért és sokat tett azért, hogy Sárvár erről is elhíresüljön.
A jó kezdet jó folytatást ígért, ám szombaton mégis kevesebben jöttek el. Elsőként Báróék nyitottak a SÜvöltőkkel, Cream-krémmel ízesítve a menüt. A végén Zsoldos Zoli azért csak benyomta a Foxy Ladyt Hendrixtől, s ezzel fel is adta a leckét. A hangulatra most sem lehetett panasz. Szépen fogyott a malátaital, és immáron sokadszorra vált nyilvánvalóvá a bluesfazonok jó emberek, el vannak a maguk ritmusa szerint. A Fuzz Boxot vezénylő Pontyos Gábor is így gondolhatta, mert szabad teret hagyott zenésztársainak a nóták sűrűjében. Így aztán aki akart, elkalandozott, önálló ritmusra lelt a trióra épülő formációban. Hogy aztán Pontyos, megelégelve a dolgot, visszaterelje lázadóit a harmóniába. De, mint mondva volt, ez legyen a szakírók dolga, mármint a saját nóták és interpretációk minősítése, a közönség nem így hall. A közönség lazítani, élvezkedni, sörözni és levegőzni jött a jó zenére. Megkapta ezt és az esőt is. Így a bluesfesztivál a vári folyosón ért véget , de ezt végül is senki sem bánta.
Ohr Tibor és Benkő Sándor felvételei a sárvári Blues fesztiválról
