A 25. jubileumi Országos Bajnokságra, 617 egyéni versenyző, és 219 váltó adta le nevezését, 553 egyéni versenyző és 212 váltó sikeresen célba is érkezett, a hagyományosan Nagyatádon rendezett versenyen. Izgatottan várta a startot jelző ágyú eldördülését a Sárvári Fürdő váltója (Kasparik Edit – úszás, Kopácsi Zsuzsanna – kerékpár, Sulyok Réka – futás összeállításban) és Görög Gyula, Haraszti Zsolt egyéni versenyzők. De nem csak elrajtoltak, hanem szintidőn belül célba is értek a 3,8 km úszás, 180 km kerékpár és 42 km futás teljesítése után.
Görög Gyula a férfi F60 kategória 3. helyén végzett, eredménye 15 óra 34 perc.
Haraszti Zsolt férfi F45 kategória 22. helyén végzett, eredménye 12 óra 14 perc.
A Sárvár Fürdő váltója 13 óra 55 perc teljesítette a távot.
A versenyről beszéljenek az érintettek:
Úszás a gyékényesi tóban, hogy éreztétek magatok?
Kasparik Edit: A verseny hangulata nagyon sok erőt adott, de 14 év kihagyás után az utolsó 500 méter már nagyon fájt! Nyíltvízi versenyre medencében készülni nem egyszerű, de az időjárás és a víz hőfoka is a lehető legjobb volt!
Görög Gyula: Csak most az egyszer… Holnaptól jó leszek!
Haraszti Zsolt: Végig könnyedén úsztam, de szeretném, ha ez egy kicsit gyorsabb lenne. Nem volt semmi gondom, próbáltam kimaradni a középmezőny verekedéseiből, így jó állapotban szálltam ki a vízből.
A kerékpárpályán volt valami előre eltervezett stratégiátok, hogy sikerült a 180 km-t végig tekerni?
Kopácsi Zsuzsanna: Mint mozogni szerető, ám rendszeresen semmit nem sportoló emberként az volt a célom, hogy bebizonyíthassam: nem csak profi sportolók tudják ezt a távot teljesíteni, hanem bárki, aki lelkiismeretesen felkészül. Tervem így csak az volt, hogy szintidőn belül, de kb. 8 óra alatt beérjek a célba. Ez teljesült is, a nagy meleg azonban megviselt.
Görög Gyula: A stratégiám? Túlélés.
Haraszti Zsolt: A tervem az volt, hogy végig egyenletes tempóban próbálom teljesíteni a távot, és a frissítésekhez szükséges megállásokkal együtt 6 óra alatt teljesítem a kerékpárt. Ez szinte sikerült is. Ami zavart, az a nem erős, de folyamatos szél, amely az első 75 km-en szembe fújt, utána pedig szinte minden irányból.
Befejezésül következett az önmagában is nagyon nehéz maraton lefutása. Itt 8 X 5250 m pályán kellett teljesíteni a távot. Meséljetek róla!
Sulyok Réka: Először voltam a versenyen, és hihetetlen hangulata van, érdemes kipróbálni részekben vagy akár egészben egyszer; félig-meddig kívülállóként is inspiráló az egyéni indulók teljesítménye. Persze a saját részem miatt csak mentegetőzni tudok, mert a maratoni felkészülés a munka és az egyetem befejezése miatt szinte teljesen kimaradt, így a futópályán adódó holtpontokat csak a sárvári vár körüli tavaszi körözés (Minden április végén Sárváron rendezik meg a magyar 24 órás országos bajnokságot szerk.) adta rutinból vészeltem át.
Görög Gyula: Soha nem hittem volna, hogy nem tudok futni.
Haraszti Zsolt: Tudtam, hogy jön majd a holtpont, arra törekedtem, hogy ez minél később következzen be, és addig a körülményekhez képest jó tempóban tudjak haladni. A futópályán nagyon jó hangulat és rengeteg néző volt, ez feldobott. A frissítési stratégiámhoz próbáltam tartani magam, akkor is ha, a szükséges energia bevitel nem is esett jól. A 7. körben, azaz 31 km után volt nehéz, ekkor többször görcsöltem. A befejező körben a gyomrom nem volt komfortos, de mindenért kárpótolt az utolsó 150 m, mikor a tapsoló közönség sorfala között a családommal együtt a célba futva a műsorvezető bemondja: célba érkezik Haraszti Zsolt-Ironman! Euforikus érzés, ezért érdemes csinálni!
Vannak-e már jövőbeni célok, milyen versenyeken indultok még? Lesz még Ironman?
Görög Gyula: Nem tudom, hogy lehet-e visszatérésnek nevezni 9 év után, de pár félmaraton és maraton még belefér. Ironman: Sikerült megcsinálni. A harmadik hely már csak hab a tortán. Köszönet a Sárvárfürdőnek a támogatásért, a csapatnak a segítségért! És egy idézet: „Kit gőg, mohó vágy s fény el nem varázsolt” ha a munkahelyem jövőre is így támogat és a CSAPAT is jönne, akkor megpróbálnám a korcsoportos első helyet megszerezni, de ez egyedül nem megy.
Haraszti Zsolt: A Budapesti Ironman 70,3 Világkupával fejezem be a triatlon szezont, utána pihenőt tervezek, legfeljebb a késő őszi időszakban egy futóverseny még belefér. Ironman… „az út maga cél” – a verseny jelmondata, ha minden jól alakul, akkor még szeretném végig járni az utat.
Kasparik Edit: A jövőre nézve voltak terveim már, de az úszás elől sem vagyok elzárkózva… Ez a felhajtás, ami a verseny körül volt, hamar magával ragadja az embert!
Kopácsi Zsuzsanna: Magánemberként szeretném csak, ha az életem része maradna a kerékpározás. A gyermekemet viszont szívesen terelgetném az úszás-kerékpározás-futás Bermuda-háromszögébe. Lelkes szurkolóként vett részt a versenyen, és teljesen magával ragadta az ott uralkodó hangulat. Persze hazudnék, ha nem fordult volna meg a fejemben, hogy milyen lehet Ironman-ként célba érni… Abban viszont szívesen segítenék, ha a Sárvárfürdő a jövőben is képviseltetné magát itt, és büszke lennék a kollégáimra.
Sulyok Réka: Az őszi szezonban szeretném még maratoni távon kipróbálni magam, és talán reális a félmaratoni időm javítása is, akár hazai pályán, Sárváron. A prioritás most egy erősebb tavaszi szezon; szeretnék majd a 6 órás futás eredményemen érdemben javítani, de a célokat majd hozza magával a felkészülés.
