Sárvár Város Önkormányzat tisztelettel meghívja Önt, családját és barátait az 1956-os forradalom és szabadságharc 58. évfordulóján tartandó megemlékezésre 2014. október 22-én, szerdán 17 órától.
16.30 Koszorúzás Török István síremlékénél
16.50 Koszorúzás az ’56-os emléktáblánál – Közreműködik a Sárvári Koncertfúvószenekar
17.00 Ünnepi megemlékezés a Kossuth téren
Köszöntőt mond Kondora István polgármester
Közreműködik a Ma’ Mint’ Ti Színjátszó Csoport
17.40 Koszorúzás Abai Imre vértanú plébános emléktáblájánál
– Közreműködik a Sárvári Koncertfúvószenekar
Rossz idő esetén a megemlékezés helyszíne a Tinódi gimnázium díszterme.
Október 23. 19.00 Abai Imre és az ’56-os hősök szentmiséje a Szent László templomban.
1956 oktober 23-i. megemlekezes a mi felejthetetlen Szabadsagharcunkrol, Julius Jobak emlekei alapjan.
Az nem csak Szabadsagharc volt , az egy csoda volt. A nep aki reszt vett ebben azok egymasban annyira megbiztak, hogy a sajat eletuket is egymasra biztak. ami meg soha nem tortent meg, hogy a magyarok osszefogjanak minden politikai predikalas nelkul. igaz, hogy a legtobb teenager csak fiatal koru koru volt.
Egy het eltelte utan mikor az oroszok kivonultak, ugy ereztuk magunkat mintha a Mennyorszagban lennenk.
A parasztok hoztak be az elemiszert ,a falusi es varosi viszaj eltunt, ingyen adtak portekajukat.
Vegre mi csak magyarok akartunk lenni, nem akartunk tartozni egyik nagyhatalomhoz sem.
de sajnos ahogy kesobb kiderult, az lehetetlen volt.
A diakok a Martirok utjan, kezdtek tunterni, es kiabaltak a szlogenokat. persze a lovoldozes masnap kezdodott.
En Budan, a Szena teren segitettem barikadot epiteni, de fegyvert nem kaptam mivel nagyon keves volt Igy akkor, en ejjel mindig hazamentem.
statarium volt, a kapunk elott vartam, hogy a hazmester nyissa ki a kaput, majdnem odaertek a kocsikkal az avosok. Szererencsere mindig bementem idoben mielott meglattak volna engem.
A sok artatlan ember kiment tuntetni es azok kozul lottek le sokat peldaul az Orszaghaza elottt.. Edesanyam is ott volt, szerencsere haza tudott jonni epsegben Sokakat lelottek azert is mert tejert alltak sorban, mivel, hogy nem volt szabad gyulekezni, az orosz csapatok csak azt lattak, hogy gyulekeztek es belejuk lottek.
A parlament eltott orosz katonak tankokkal alltak. az volt nekik a parancs, hogy ne lojenek, csak ha rajuk lonek.Az avosok kezdtek az oroszokra loni es az oroszok pedig kezdtek igy a tomeget loni.
A Radio Allomas elott sajnos nem tudom mi tortent mert ott nem voltam.
A Sztalin szobrat letortek es a feje, ami megmaradt a Rakoczi es a Korut sarkan gurult. A zaszlokbol kivagtak a cimert. a voros csillag lehullott jo par helyen.
A toobbi reszet a Sztalin szobornak szettortek, mindenki elvitt belole egy darabot emlekbe, de ez csak a tuzszunet utan volt.
Az avosok is elbujtak mert akit felismertek folakasztottak, foleg akit az Andrassy ut 6o bol ismertek.
A harcban nagyon kevesen vettek reszt, de amikor Ausytriaban a menekulteket kerdeztek, hogy reszt vettek e a forradalomban, mindenki azt mondta , igen.
Ha az igaz lett volna az oroszok soha nem tudtak volna visszajonni.
Amikor visszajottek az eg beborult ujra Magyarorszag felett.
s akor eltunt 200 ezer ember Magyarorszagrol a fele itt van a masik felet meg ki tudja mi tortent vele.