Szombaton este – ahogy az havonta lenni szokott –, ismét Artical Session zajlott a pinceklubban. Az underground elektronikus zenei műfajoknak teret adó rendezvény most a 41-es számot húzta. Beharangozója szerint a várva-várt tavaszt próbálta elhozni, kikelet-indító megmozdulásnak tervezték.
Aztán ahogy a hóvirág a tavaszi nap első sugarainak ébreszgetésére kikel, úgy a pinceklubban az első hangok hallatán mi mi sem cselekedtünk másképp. De nézzük csak sorjában ezt a nagy virágbaborulást…
Este 10 körül még néhányan kószáltak csak a klubban, a megszokottnál valamivel koraibb kezdés, egy meglepetés-előadó mószerolja a pultot, név szerint Skillzor. A környékbeli srác sajnos körülbelül a teltház reciprokának játszott az elején, bár annál változatosabb zenéket, a dallamos, szépen effektezett elektronikától a progresszív, földbe döngölő basszusokig mindent hallhatott a nagyérdemű. Habár az elejéről lemaradtunk, még így is érezni lehetett a zenéjén az útkeresést, de tudjuk ezt be a változatosság tudvalevően gyönyörködtető hatásának!
Rövidre fogott átszerelést követően Stabile folytatta az estét, az Earwing Crew tagja saját zenéket, valamint bootlegeket játszott, de ezt mintegy kompenzáladnó, ismert feldolgozásokkal is segített belemélyedni a D’n’B világába. Ehhez a maga fejéből kipattanó nyakatekert dallamok mellett olyan ismert számok D’n’B adaptációit is a lejátszóba tette, mint például a Can’t stop the Rock vagy a 99 Luftballoons. Az érdeklődők száma is gyarapodott közben, egyre többen kezdtek el táncolni, érződött a tavasz…
Mc Blu-ID következett, a szakmát 3 éve gyakorló, a nagyközönség előtt nemrég debütált MC a Breakbeat és Drum and Bass bugyraiba kalauzolt bennünket. A civil életben csak Cseri Istvánként ismert – és amúgy teljesen egyedi személyiszámmal rendelkező – énekes azonban technikai problémák (Csak egy apróság: nem szólt a mikrofon.) miatt némi önstresszelős pihenőre kényszerült rögtön az elején. Néhány perc múlva a hibát lokalizálták, elhárították, ezután semmi nem szabott gátat annak, hogy a ceremóniamester megmutathassa, mit is tud. Levo tolta neki a talpalávalót, aztán nem mintha nem bírta volna egyedül, az egyik előző bekezdésben már taglalt változatosság kedvéért beszállt a következő fellépő, Llkrndsz is a zenélésbe. A hatás természetesen nem maradt el, fogalmazzunk úgy, hogy teljesen kitavaszodott. A modern köntösbe öltöztetett ősi tánc mindenféle alakzatokat formált a lábakon, legfőképp X-et, de volt Y és duplaV is talán, öröm volt nézni, ahogy a srácok és a lányok átadták magukat a táncolás általi extázis állapotának.
Nevezhetjük nyugodtan az est tetőpontjának a műsorát – katarzisnak akár, ha úgy tetszik – , mindenesetre a következő fellépő, a jól ismert Llkrndsz fel kellett, hogy kösse a gatyáját, hogy a színvonalat megtartsa. A fene se gondolta volna, hogy ilyen jól sikerül neki, a következőkben úgymond egyenesen virágba borult a fénytől elzárt pinceklub. A Pioneer 400-assal megetette a D’n’B-től kezdve a Breakbeaten át a Dubstepen kereszül a Break-core-ig szinte mindent. A közönség üdvözölte a dolgot, szakadatlanul táncoltak tovább. A lejátszó pedig büfizett. VOLNA, ha Skillzor nem bizonyított volna az erre az időpontra már jóval nagyobb lélekszámnak még egy jól megérdemelt fél órát.
A kitartóak táncoltak is (Szerencsére jelentékeny mennyiségű kitartó volt.), Skillzor valamivel 4 előtt köszönt el a színpadról. Mint ebben zenei műfajban inkompetens személy, nem szeretnék túlságosan belebonyolódni a ritmikákba, a különféle zenei részek egymásra épülésébe, a zenék egymásba kapcsolásába. Esetleg annyit, hogy két szám között, amikor a diszkek lovasai ráncigálták a potikat jobbra-balra, előre hátra, ideteker-odateker, szóval azok jól sikerültek, a ritmushibát, disszonanciát kiszúrtam volna. Az effektek is szépen alá voltak vágva a zenének, mindig a hangulatnak megfelelően, hol lágy, elszállós flanging, hol földbe döngölő, alkalmanként nyomasztó tremolózás került a talán minden esetben jól remixelt számok alá. Az elektronikus zene nem az én asztalom, tehát ennél bővebben igazán nem tudom kielemezni, viszont – ahogy megannyiszor, úgy most is – kellemesen kikapcsolódtam. Intelligens, dallamos, energiákkal teli zenék játszottak mind, ezek talán a kategória legfőbb ismérvei. Tudásom, pozítív élményeim a D’n’B világából ismét bővültek, viszont egy kérdés akarva-akaratlanul még itt motoszkál a fejemben. Talán a legfontosabb ezek után: „És mit hoz a nyuszi?”
