A múltból születik a jövő, s a múlt gyökereiből a jelen – Polgár Zsolt kiállítása a könyvtárban

December elejéig látható a könyvtár folyosójának falain Polgár Zsolt magángyűjtő helytörténeti kiállítássorozatának következő állomása Sárvári emlékek V. címmel. A Városszépítő Egyesület szervezésében létrejött tárlatot Nagy Miklós főtanácsos ajánlotta a közönség figyelmébe.

polgarzsoltl09

Nagy Miklós megnyitóbeszéde bevezetéseként a múlt emlékeinek, tapasztalatainak fontosságát hangsúlyozta szemben a ma sajnálatosan egyre jellemzőbb gazdasági, számszerű logikával és a múlttal való közönnyel, tiszteletlenséggel. A múltról, mint egy település, egy nemzet, tágabb értelmezésben akár az emberi közösségek önéletrajzáról beszélt, ugyanakkor óva intett ennek szélsőséges ellenpárjától, a múltban rekedéstől, a tradíciók terméketlen, üres „ápolásától” is. Széchenyi István e gondolatkört úgy foglalta, össze, hogy „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.”.

Polgár Zsolt kiállítását szemlélve feltűnik, hogy nem csupán a múltra koncentrál, a jelen lényegesebb emlékeire ugyanúgy érzékeny, hiszen néhány évtized múlva ezek is ugyanúgy hírmondókká válnak majd. A régi Sárvár életét érezhetően átszőtte a praktika és az esztétika egysége. Kereskedők hirdetései, számlái, gyógyszertári receptek a gazdasági szférába csempésznek esztétikumot művészi igényű fejléceikkel, tipográfiájukkal.

Nyomon követhetők a képeslapokon a városkép változásai is, Nagy Miklós külön kiemelte a mai Matróz vendéglő képét, amely a fénykép készültekor Grósz Károly éttermeként működött – ez a fotó azért kivételes, mert a viszonylag nagyszámú külső városfotóval szemben kevés beltéri fotó maradt fenn. Igazi békebeli, XX. század eleji szecessziós berendezést láthatunk Sissi és Ferenc József arcképeivel a falon.

polgarzsoltl04

A tárlókban helyismereti kiadványok sokasága, a falakon kártyanaptárak sorakoznak (az első 1876-ból). Rengeteg fényképet látunk a két világháború közötti sárvári színjátszásról, a második világháború után helyette a Köztársaság Filmszínház moziműsorai maradtak fenn jellemzően. A kiállítás másik szegletében szentképek, papi ezüst-, aranymisék mementói, az egyik szentképen a mai Szent László templomot 1926-ban építtető Huszár Mihály apát plébános neve is feltűnik, egy másikon a kertvárosi kápolna (1941-ben Huszár Mihály-emlékkápolna) felszentelési emléke. Szintén értékes a III. Lajos bajor király halálára készített aprónyomtatvány.

polgarzsoltl14

A rendkívül színes tárlat része még rengeteg, helytörténeti jelentőségű egyéb tárgy: csészék, porcelán étkészletek (a város nevezetes épületeivel díszítve), művészi kivitelű ex libris-ek …stb., amelyek mind az önazonosság táplálói lehetnek, példát mutatnak, ötleteket adhatnak a mai kor sárvári lakóinak. Ahogy Nagy Miklós zárta megnyitóbeszédét – ezeknek az apró tárgyaknak a hajszálgyökereiből sarjad a jelenünk, az egykor múlttá váló jelenünk is.

Önazonosság táplálói, példát mutatnak, ötletet adnak, az apró tárgyak hajszálgyökereiből jelenünk sarjad, de az egykor múlttá váló jelenünké is.

 

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára