Jankovics Marcell, Kossuth-díjas grafikusuművész, Balázs Béla-díjas filmrendező, kultúrtörténész, szimbólumkutató (titulusait hosszan lehetne még sorolni) kiállítása nyílt meg június 2-án vasárnap, a Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében. A megnyitón Polgár Csaba képzőművész, textilművész, egyetemi tanár méltatta az animációs film mindenki által jólismert – nemzetközi szinten is az élvonalba tartozó – figuráját.
Kondor János, a művelődési központ igazgatója, a kiállítás házigazdája köszöntőjében kiemelte, egyedülálló, hogy szinte azonos időben két Jankovics-kiállítás is látható a várban. Alig két hete nyílt meg ugyanis a múzeumban egy keresztény vándorkiállítás, Jankovics Marcell legújabb monumentális filmalkotása, Az ember tragédiája 30 grafikai lapjából. A galériában vasárnap nyílt tárlaton pedig Az ember tragédiája további 14, és a 2002-ben megjelent Ének a Csodaszarvasról című alkotás 24 grafikai lapja szerepel énekenként kronológiai sorrendben.
Polgár Csaba megnyitóbeszédét a kiállító művésszel való, nagy múltra visszatekintő ismeretségének felidézésével kezdte, a ’60-as évek elején ugyanis több évtizeden keresztül mindketten a Magyar Iparművészeti egyetemen tanítottak, Jankovics Marcell akkor már a Pannónia Filmstúdióban is dolgozott fázisrajzolóként 19 évesen, 1965-ben pedig rendezőnek nevezték ki, ezzel elkezdődött kivételes alkotói pályája. Mára – túlzás nélkül állíthatjuk – a világ legnagyobbjainak egyike az animációs műfajban (a Fehérlófiát például minden idők ötven legjobb rajzfilmje közé választották az 1984-es Los Angeles-i Animációs Olimpián).
Egészestés alkotásai közül a legismertebbek a Jánosvitéz (1973), a Fehérlófia (1981), valamint a jelen kiállítás anyagához kapcsolódó Ének a Csodaszarvasról (2002) és Az ember tragédiája (2011), amelyekről a nyomtatott sajtó és az online média is rengeteg ismertetőanyagot, kritikát közölt.
„… az ember tragédiája animációs változata méltó tisztelgés a magyar irodalom egyik legfontosabb műve előtt, és méltó tisztelgés az egyetemes művészettörténet előtt is. Megérte 23 évig bízva bízni abban, hogy egyszer elkészül majd.” – Magyari Péter (Cinematrix)
Polgár Csaba megnyitóját végül miniinterjúvá alakítva kérdéseket tett fel a kiállító művésznek. Jankovics Marcell az első kérdésre válaszolva elmesélte, az Ének a Csodaszarvasról alapötlete közvetett módon valójában a film zenéjét is jegyző Szörényi Leventétől származik. Történt ugyanis, hogy a Koltai Gábor Honfoglalás című játékfilmjének zeneszerzésére felkért Szörényi – a film alakulását csalódottan látva – elhatárolódott a készülő mozitól és Nemeskürty István tanácsát kérte. Nemeskürty mondta ki végül, hogy a téma feldolgozására szerencsésebbnek érzi az animációs film műfaját. Szörényi telefonon megkereste Jankovics Marcellt, aki néhány hét múlva készen állt a szinopszissal, majd később forrást is sikerült szerezni a munkához.
A második kérdés a számítógépes technológiának az animációs film-készítésébe való integrálódására vonatkozott. A művész elmondta, tragédiaként élte meg, amikor a Pannónia Stúdió ügyvezetőjeként el kellett bocsátania 120 kifestőt, a hagyományos rajzilmtechnikával dolgozó szakembereket. Ugyanakkor a számítógép adta lehetőségek mindenképpen a jövő ki nem kerülhető útját jelentik. A technika az ember tragédiája készítése közben cserélődött le, éles szemű néző észlelheti is a különbséget egyes jelenetek képkockáinak felbontása között. A számítógépes effektek ugyanakkor nem szabad hogy túlzott hangsúlyt kapjanak, mintegy a festő feletti hatalomra tört ecsetként. Gémes József technikai munkatárssal olyan esetekben használták csak a modern technika segítségét, amikor jelentősen megkönnyítette a gép a dolgukat. Mint például a római szín egyik helyszínének mozaikpadlóján játszódó gladiátorharc esetében, amikoris a küzdelmet normál síkban rajzolta meg Jankovics Marcell, és a számítógép fektette le perspektívában a padlóra a képet. Szintén szerepet kapott a számítógép lovasjelenetek alakjainak megsokszorozásakor, vagy az Ének a Csodaszarvas egyik jelenetében, amikor a Kárpát-medence felett repülő sólyom szemével látunk.
Jankovics Marcell végül megjegyezte, ez a technika értelmesebb és tartalmasabb alkotásra is alkalmas lenne, mint amire jelenleg túlnyomórészt használják, nevesen a reklámok, hirdetések elkápráztató vizuális felépítményének elkészítésére. Kellene hogy jusson pénz, energia arra is, hogy kulturális, művészeti érték közvetítésének szolgálatába is befogható legyen a modern számítógépes animációs technológia.
Jankovics Marcell kiállítása július elsejéig látható a Nádasdy-vár Galeria Arcis kiállítótermében, a könyvtár nyitvatartási rendjében. A szervezők tervezik egy finisszás megrendezését is, amikoris Az ember tragédiájából részleteket is vetítenének is az érdeklődőknek.
