Aki még emlékszik rá, 2011-ben már próbálkozott az AZK tematikus tribute-esttel, igaz, hogy akkor a Nyáréjfesztivál első napján, és nem a Pinceklubban. Már ekkor látszott, hogy Sárváron is nagy érdeklődés mutatkozik erre a manapság felkapott műfajra. A 2015. évi AZK-évzárón három banda, a Creepingdeath, a Reckless Roses és a Good Time Boys mutatta meg, hogy nem szabad a jelenséget elintézni egy legyintéssel és azzal, hogy ez az egész tribute-osdi csak a kopírozásról szól…
De akkor miről? Mi kell ahhoz, hogy egy tribute-zenekar jó tribute-zenekar legyen? Volt szerencsém néhány jó szót váltani mindhárom fellépő együttes tagjaival, és meg kell hogy mondjam, várakozásomon felüli módon izgalmas megközelítéseket láttam. Az első és legfontossabb az a fajta tisztelet/alázatelegy, ami a rajongásból fakad. Ezek a zenészek ugyanannyira rajongók, mint amennyire színpadi szereplők, és ez a kettősség már önmagában érdekes energiákat szabadít fel. Ráadásul a nagy idol repertoárját úgy kell betanulniuk minden jellemző stílusjeggyel, hogy a hallgatóságban azonnal megszülessen a „hoppá!” érzet, ez pedig egészen más szint, mint egy feldolgozás esetében, ahol a cél éppen az „ugyanaz másképp”, nem pedig az „ugyanaz (amennyire lehetséges) ugyanúgy”.
De ez az „ugyanaz ugyanúgy” még mindig nem visz el a tribute lényegéhez. A megfejtés abban rejlik, amit a Reckless Roses tagjai is elmondtak a koncert utáni cigi közben, miszerint ez az egész ugyanannyira színház, mint amennyire zene. És valóban: a zenei eszköztár mellett szükség van itt egy színházira is, és most nem csak a jelmezekről, külsőségekről, díszletről van szó, hanem az egész előadás sajátos dramaturgiájáról. Egy tribute zenekar tagjának lehetősége van arra, hogy az általa megszemélyesített, mindeki által ismert zenészikont kicsit újrateremtse a saját szubjektumán is átengedve. Egyes tulajdonságokat fel lehet nagyítani, másokat eltüntetni, sőt még valami újat is hozzá lehet adni a karakterhez óvatosan. Ha pedig ez az újrateremtés ízléses és tudatos, sosem megy át paródiába, és akkor történik olyasmi, mint ami december 18-án a Pinceklubban: a közönség egyszerre érzi magát a „nagyok” koncertjén, és egyszerre érzi magát valami újdonság felfedezőjének. Talán ezért annyira népszerű ez a műfaj.
Az biztos, hogy valami nagyon együtt volt és nagyon működött az év utolsó AZK-klubnapján, és ezért egyformán tett mindenki, aki ott volt: a Creepingdeath (Metallica-tribute), a Reckless Roses (Guns ‘N’ Roses-tribute), a Good Time Boys (Red Hot Chili Peppers-tribute) és a közönség! Méltó zárás volt! Mindenkinek boldog ünnepeket, találkozzunk jövőre!
twickkk
Az AZK fotógalériája (Cooper képei) a koncertről »
A koncertet támogatta az NKA Zenei Kollégiuma.
