Az ENSZ az 1971-es első Roma Világkongresszus emlékére nyilvánította április 8-át a roma kultúra világnapjává. A Londonban megrendezett első kongresszus szervezői India kormánya, és egyes pünkösdi-karizmatikus cigány közösségek kezdeményezésére az Egyházak Világtanácsa voltak. 23 országból érkeztek küldöttek.
A találkozó lényege az volt, hogy valamelyest összefogja a világ különböző pontjain élő cigány csoportokat, ekkor fogadták el a cigány himnuszt, jelmondatot és zászlót is, mint nemzeti jelképeket. Emellett a különböző cigány nyelvjárások nyelvi egységesítésének lehetőségeiről is szó esett.
A roma világnapnak értékes üzenete lehet a magyar többségi társadalom tagjai számára is, hiszen a már évszázadokkal több, mint félezeréves együttélés után még mindig ijesztően távolinak tűnik elérni azt az egyensúlyi viszonyt a két népcsoport között, amely a különbözőségek helyett a sajátos értékekre koncentrál és békét teremthet.
Az Alternatív Zenei Klub idén a sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzattal közösen szervez programot az eseményre. Április 7-én 18 órakor a Nádasdy-vár Pinceklubjában bemutatkoznak a sárvári roma hagyományőrző táncosok, rövid műsoruk után pedig Bódis Kriszta kiváló gender-dokumentumfilmjét, a Báriséjt vetítjük a klubban. A vetítés után tea melletti kötetlen beszélgetéssel zárjuk az estet.
A programokra a belépés ingyenes!
Minden nyitott érdeklődőt szeretettel vár a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár Alternetív Zenei Klubja és a sárvári Roma Nemzetiségi Önkormányzat!
Bódis Kriszta – Báriséj
(színes, magyar dokumentumfilm, 45 perc, 2007)
„A férfi más, mint a nő. Egy férfi több mindent megengedhet magának, egy nő semmit sem. Társaságban a nők külön mennek, a férfiak dolgába nem szólhatnak bele, a hajukat nem vágathatják le, csak szűzlánynak lehet lakodalma, hosszú szoknyában illik járni, az asszonyok mindent tűrnek”, és sorolhatnám.
De mindezeknek a szokásoknak jelentése és jelentősége van. A tradíciók tartják össze, tartják fenn a közösséget. Ez a film gender-dokumentumfilm, egyrészt a nemi szerepek szempontjából mutatja be egy oláh cigány csoport törvényeit. Másrészt jelen esetben a cigány kultúrán keresztül teszi láthatóvá azokat az univerzális emberi törvényszerűségeket, működéseket, gondolkodásformákat, melyek a kultúrák közötti egyenrangúság lényegét tárják fel, s melyek gyökerei különféle kultúráknál hasonlóak.
Ami ebben a filmben meglehetősen újszerű, az maga a nőszempontúság, vagyis, hogy elsősorban a nők felől, nők segítségével, női tapasztalatokon keresztül válnak láthatóvá társadalmi és sorskérdések, kulturális antropológiai vagy szociálpszichológiai mechanizmusok. A filmben három lány sorsa tűnik át a békési oláh cigány társadalmat fenntartó ősi kultúra szövetén, éppen csak annyira, hogy a bőrünkön érezzük, mit jelent Nőnek lenni. A Nagylány: Érett Nő. Az asszonysors nehézségei, szépségei, ajándékai és szenvedései előtt. Nagylánynak lenni fordulópont.
– forrás: Port.hu –
A Láthatatlan Sárvár kapcsolódó írása az elmúlt évek programjairól »
Tudjunk egymásról! Jelöld vissza a részvételed a Facebookon itt