December 3-án délelőtt ajánlotta a sajtó figyelmébe a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár frissen elkészült könyvét Kondora István polgármester, Kondor János igazgató és Markó Péter, a kötet szerkesztője.
Az új kiadvány már a harmadik a sorban. Az eddig megjelent két összegző munka, a 30 éves a Galeria Arcis és a 30 éves a Sárvári Nemzetközi Folklórnapok után a 30+4 éve zene a Nádasdy-várban című új könyv – címéből adódóan – a város színes zenei életét dolgozza fel 1978-tól, a művelődési központ várba költözésétől kezdődően. Öt kategóriában: klasszikus és kortárszene, dzsessz, népzene/folkrock, pop/rock és – külön részben – a históriás napok témaköréből válogat fotókkal gazdagon illusztrált írásokat és közöl kronológiai áttekintőt.
A megnyitón elhangzott, a 21. században, az internet és a naprakész online kulturális magazinok korában már nem jelent problémát az események pontos és teljes dokumentálása, a kiterjedt archívumkezelés, ezzel szemben a kötetben összefoglalt időszak egy jó része „elveszett” volna a kiadvány elkészítése híján.
A kötet egy része az Alternatív Zenei Klub történetét is számba veszi (Rákos Blanka tanulmánya alapján), ezért az AZK 2013. év elején külön bemutatót is szeretne tartani a könyvnek, ahol be is lehet majd szerezni.
A kötet előszavából:
Már a harmadik könyvben foglalja össze a Nádasdy-vár Művelődési Központ és Könyvtár az elmúlt három évtized kulturális életének legfontosabb történéseit, eseményeit. Országosan is egyedülálló, hogy egy intézmény ilyen magas szakmai igényességgel rögzíti az utókornak a helyi társadalom meghatározó kulturális eseményeit, és forrásértékű anyagot tesz közkinccsé.
A zenei programok tárházának igazi értékét az a sokszínűség adja, amely európai mércével is tiszteletet parancsoló. A tényszerű felsorolások mögül műfaji változatosság, rendkívül magas szakmai színvonal, megalkuvást nem ismerő igényesség, az értékek közvetítésének szinte küldetésszerű szolgálata tükröződik vissza.
A zene talán a legizgalmasabb, legérdekesebb a kulturális jelenségek közül. Lényegének megközelítése, mélységeinek megértése különleges empátiát kíván. Nem elég csupán a zene szeretete, hanem kell az értő és megértő nyitott lélek, a befogadást segítő lelki alkat és természetesen e rezonanciát keltő, inspiráló különleges környezet, melyre a Nádasdy-vár minden szöglete alkalmas a pincétől a padlásig.
Emlékeinkben kutatva és elmerülve újra részesei lehetünk a hajdanvolt koncerteknek, zenei programoknak. Örömmel, és büszkeséggel állapíthatjuk meg, méltó utódai voltunk és vagyunk annak a szellemi, kulturális hagyatéknak, amely Sárvár elmúlt évszázadait jellemezte. A könyv lapjait forgatva újra fülünkbe csengenek a dallamok, megelevenednek az előadók és megfogalmazódik a vágy, hogy legyen zenével körülvéve egész életünk.
Kondora István
polgármester
Az új kiadvány lapozgatása közben az az illúziókeltő érzésem támadt, hogy Sárvár nem egy Nyugat-dunántúli kisváros, hanem Európa egyik meghatározó zenei központja. Az elmúlt több mint három évtized szorgos munkával dokumentált zenei kínálata valóban alkalmas a valóságtól való elrugaszkodásra.
Mit kerestek egy álmos, majd a ‘90-es évektől egyre inkább feléledő kisvárosban a hazai zenei élet ikonikus figurái? Hogy kerülhettek ide Európa bármely rangos koncerttermében szívesen látott művészek? Miként léphettek fel a Nádasdy-várban a különböző zenei műfajok világhírű képviselői?
Mindez megfejtendő rejtély lenne számomra, ha nem érzékelhettem volna a ‘80-as évek közepétől belülről, az intézmény munkatársaként azt a megszállottan elkötelezett viszonyt, azt a nyitottságot a zenéhez, amelyet “tanult” kollégáim képviseltek. Kellett hozzá a korszerű szemlélet, az alapos felkészültség, a műfaji, stílusbeli tájékozottság, és kellettek a sokszor életre szóló barátságok, kapcsolatok a könnyűzene, a jazz, a komolyzene, vagy az alternatív zenei irányzatok képviselőivel.
Ezért szerveződhettek különleges koncertek, ritkaságszámba menő zenei fesztiválok, vagy a régizenének országos elismertséget hozó Históriás Napok. Ezért jöhettek létre igazi „sárváricumok”, hazajárhattak Sárvárra barátként, szíves vendégként Kossuth-, Liszt- és Erkel-díjas zenészek, zeneszerzők.
Mindehhez kellett az a fantasztikus miliő, amit a Nádasdy-vár egyedi atmoszférája biztosít. Azonban mindez mit sem érne a lelkes, hozzáértő közönség nélkül. Kellettek azok a fiatalok, középkorúak, idősek, akik a zene szeretete, élvezete nélkül szegényebbek lennének.
Állandó, soha nem szűnő gazdagodást kívánok nekik.
Kondor János
igazgató
Egy kiadványsorozat harmadik könyvét tartja kezében a Tisztelt Olvasó. Az elmúlt 30+4 évben a Nádasdy-várban rendezett koncertekről kaphat – reményeink szerint – kimerítő tájékoztatást. Az előző könyvek („30 éves a Galeria Arcis” és „30 éves a Sárvári Nemzetközi Folklórnapok”) készítésekor vált világossá számunkra, hogy „mélységes mély a múltnak kútja”, és a várban vagy – a művelődési központ munkatársai által – más városi helyszíneken szervezett zenei rendezvényekről is számot kell adnunk az igényes kultúra fogyasztóinak. Most már az is látszik, hogy sorozatunk csak egy negyedik kiadvánnyal lehet majd teljes, amelyikben az irodalmi, természet- és társadalomtudományi rendezvényeket vesszük majd számba.
A jelen kötetből hiányoznak azok a várbeli zenei rendezvények, amelyeket más intézmények (például a Koncz János Zene- és Művészeti Iskola) vagy amatőr művészeti csoportok (például a Pedagógus Női Kar, Regös együttes) szerveztek, egyrészt azért, mert nem szerettünk volna mások tollával ékeskedni, másrészt azért, mert tudomásunk szerint készülnek majd visszatekintő monográfiák. Nagyrészt hiányoznak a folk- és világzenei koncertek, mert ezek egyrészt a „30 éves a Sárvári Nemzetközi Folklórnapok” című kiadványunkban már szerepelnek, másrészt eljött már az ideje annak is, hogy a Sárvári Néptánckör Kulturális Egyesület által szervezett, zeneileg rendkívül gazdag táncházi rendezvények is írásbeli összegzésre kerüljenek. Két esetben tettünk kivételt: a Vármeeting – Nemzetközi Motoros- és Rockfesztivál, illetve a Nádasdy Történelmi Fesztivál eseményeinek felidézésével. Az előbbinél azért, mert olyan jelentős mértékben járulnak hozzá szervezői a vár nyári rockzenei életéhez, hogy önzetlen tevékenységük feltétlenül megörökítésre méltó, utóbbinál azért, mert – az esemény zenei jelentősége mellett – a technikai-logisztikai hátteret nagyrészt a vár stábja biztosítja.
A figyelmes olvasónak feltűnhet, hogy a koncertekhez kapcsolódó kritikák és fotográfiák nagyrészt az utolsó évtizedből valók, aminek oka legfőképp a rendszerváltozás előtti nyilvánosság korlátozott volta és a technika akkori elmaradottsága. A következő évtizedek eseményeiről kellőképpen tájékozódhat majd az érdeklődő a világhálón meglévő archívumokban.
Szerkesztőként a kiadvány legértékesebb részének az események kronológiáját tekintem. Aki alaposan elmerül az adathalmazban, felfedezheti például, hogy mikor adott koncertet nálunk a világhírű Cathy Berberian és Julie Driscoll, vagy hányszor lépett fel a Kossuth-díjas Kocsis Zoltán, Jandó Jenő vagy Szabados György, és felfedezheti azt is, hogy 21-szer döngette a Nádasdy-vár történelmi falait a Lord és ötször a Tankcsapda, a Várkerület lakóinak nyilvánvaló megelégedésére.
Markó Péter
a kötet szerkesztője
