Kemény volt a csata, de a vár saját kézen, az a háremhölgy dögönyözzön, kérem szépen! – 2. rész

A szombat reggeli fesztivál köszöntőt követően délelőtt 11 órakor a város apraja-nagyja a vár köré gyűlt megnézni a fesztivál leglátványosabb részét, az ostromot. Jöttek is a törökök, és a hős várvédők a bástyáról mutogatva, azon táncolva adtak hangot annak, hogy ők bizony nem adják meg magukat.

nad07

Hopp, ha már a hangoknál tartunk, a várostromot kommentáló konferanszié az olyan oda nem illő, erőltetett poénok helyett, mint a “Törököktől vettük át azt a jó magyar szokást, hogy egy ember dolgozik, a többi meg nézi”, “A naturizmus jegyében védjük az embereket, fákat, hódokat”, vagy a “Halálos lövés esetén is szívmasszást alkalmaznak a bátor katonák a páncélon keresztül”, inkább egy logopédushoz, vagy legalább egy nyelvtanórára ment volna, hogy az ilyen értelmetlen mondatokat, mint a “Már akkor is fel lehetett fedezni a harci elemek stratégiai részét” kikerüljük. . Ezt leszámítva a dolog teljesen látványos volt, folyamatos ágyúzás, tánc, és mozgás volt, jó fél órát követően hős várvédőink természetesen az árulás ellenére is visszaverték a törököt, az árulók fejét pedig biztonságos távolságra helyezték testüktől.

 

nad08

Sajnos a valóban izgalmas várostromot követően egy következő ellenséggel is szembe kellett nézni, arra a 10 fokos lehűlésre, és a néha vízszintes irányú esőre gondoltam, ami Szőke András, és Bede Róbert műsorát zavarta meg. Végül pedig majdnem az egész napra rányomta bélyegét. Szőkéék viszont nagyot alakítottak, miután megtaláltuk a helyszínt – ami ugyebár sehol nem volt jelezve-, már ínycsiklandó illatok szálltak a sparhelt irányából. Minden esetre kitartóak voltunk, megvártuk a tárkonyos ragut, a gyömbéres csirkét, a padlizsánkrémet, és a köménymagos kenyeret is, mindezt török módra (CBA-s tejszínnel, bors nélkül) elkészítve valóban nagyon finom étkeket kóstolhatott meg az, aki bírt dacolni az időjárás viszontagságaival. A következő pár óra nem épp a vidámság jegyében telt, a másfél éves lelkiismeretes szervezés egésze veszélyben volt az égi áldásnak köszönhetően. Délután 3 óra fele jöttek az első bíztató jelentések, Kőszegen elvonult a vihar.

nad09

A hastáncosok ekkor kezdtek a vár aulájában, nagyon sajnáltam őket, a kevés hely miatt sajnos a tánc elég kaotikus volt, a lányok nem tudtak szinkronba kerülni egymással, és a zenével, bár ahogy forrott a hangulat, úgy javult a minősége is. A végére ismét a pénteki színvonalon adták a műsort, sőt, egy közös tánc is volt, aminek leginkább a gyerekek, és Szabolcs atya örült, aki úgy elcsábult a földi örömökre hívogató tánc láttán, hogy nem győzött kereszteket vetni, miközben a csinos lányok körülzsongták.

Úgy tűnt, a jóisten megbocsáthatott neki, hisz az idő hamarosan javulni kezdett, ismét szállingóztak a vendégek, miután megtekintettük a 2000 literes óriásbográcsot a Park Inn Hotel szomszédságában, visszatértünk, és megvizsgáltuk közelebbről a várparkban lévő 10. századi nomád közösséget, ahol íjászok, és kovácsok végezték napi teendőiket. Kipróbálhattuk az íjakat, kovácsoltak nekünk, én valami hirtelen ötlettől vezérelve a bográcshoz kezdtem el fát hasogatni, jó mulatság, félmunka volt, siettem vissza a várudvarra, hátha valamiről lemaradok. A kőszegi Be-Jó reneszánsz táncegyüttes lelkes lányai voltak éppen színpadon, társas táncokat, és zászlópörgetést mutattak. Eztán a reneszánsz esküvő következett az imént bűnbe esett Szabolcs atyával, a végén tudtuk meg, hogy a párok egyébként valóban ott esküdtek örök hűséget egymásnak, legalábbis ami az önkormányzati részét illeti, gratulálunk nekik, nagyon szép volt, de tényleg, meg volt adva a módja. Eztán visszatért az előző csapat, aminek a végén a reggel már egyszer szerepelt konferanszié (Nem akarom ismét kifejteni, erősen kifejezőeszközök hiányában volt, legyen elég ennyi) megkérte a kicsiket, hogy menjenek fel a színpadra, és tanuljanak meg pár táncot.

Este 8 körül megtelt a várudvar, a Csík zenekar koncertjére várt mindenki. Ismeretlen/ismerős dallamok, Quimby, Kispál dalok klasszikus adaptációival szórakoztatták a közönséget, a színpad előtti részen pedig megindult a tánc, ez a koncertet követő táncházig egyre csak duzzadt. Ha a Hollóének Hungarica együttes lopta be magát legjobban a szívembe, akkor rájuk azt tudom mondani, ők voltak a fesztivál legprofesszionálisabb szereplői, nagyon igényes másfél-két órát láthattunk tőlük, még a nap is kíváncsi lett az előadásra. Végül a táncház, ahol egy jó fél óra alatt – azon kívül, hogy ismét eláztunk, ezúttal az izzadság miatt- megtanultunk két-három alaplépést, rendkívül élvezetes volt.

nad02-1

Eztán egy hirtelen ötlettől vezérelve egy jó 20 fős csapatnak villám-bástyalátogatást tartott Takács Zoltán, múzeumigazgató a kazamatákban. Sok érdekes információval gazdagodtunk, és izgalmas volt olyan helyeket látni, amik alapvetően zárva vannak a nagyérdemű előtt. A bástyák alatt két helyszínt tekintettünk meg zseblámpával világítva, egy jó háromnegyed óra alatt, izgalmas volt, az addigra már meglehetősen vidám hangulatú társaság érdeklődéssel figyelte a bástyák történetéről, a kazamatákról szóló rögtönzött előadást.

A szombat délutáni vihar miatt az ostrom második része vasárnapra tolódott, 11 órakor kezdték, egy lány megmentését játszották el. Mivel a Bethlen Gábor hagyományőrző egyesületnek egy másik helyszínre kellett menni, ezért az egész harc negyed óráig tartott, de ha lehet, még látványosabb volt, mint az előző napi, a kezdésről nem is beszélve, egy emberként ugrott a tömeg a hídon, mikor meglepetésszerűen elsütötték alattunk a sortüzet. Arról nem is beszélve, hogy a kommentátor szerepét ezúttal Szabolcs atya vállalta, aki bár lassan beszélt (papi szokás), legalább nyelvtani, és egyéb ordító hibáktól mentes volt. A levezetés a Mentés másként zenekar az udvaron, majd a Nádiverebek együttes koncertje volt a díszteremben.

nad11

Sok minden történt velünk a három nap alatt, azért bátorkodtam ennyire részletesen írni, mert egy ilyen első alkalom a városban mindenképp megérdemli, ráadásul jövőre várjuk vissza a fesztivált, remélhetőleg az az olvasó, aki az ideiről lemaradt, kedvet kap a jövő év ugyanilyen rendezvényére jobban beosztani idejét, és ő is ellátogat majd. Mi meg addig várunk, és köszönjük szépen a kellemes, és izgalmas programokat.

Beköltözött a középkor, megbolydul Sárvár, elkezdődik a Nádasdy fesztivál – 1. rész

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára