AZK-Nyáréjfesztivál – emberi mértékű és hiteles

Azt már megfigyelhettük, hogy – kis túlzással – olyan meredek ívben emelkedik a különböző hazai fesztiválok száma évről-évre, mint nem is olyan rég a Fila-táskáké a fiatalok vállán a márkára nézve kétséges sikerű marketingfogásnak köszönhetően.

Ez egyrészt érthető, hiszen fesztiválozni jó. Élettel teli nyüzsgés, kikapcsolódás, közösségérzés és persze ugyanakkor üzlet, pénzáramlás is… Másrészt – főleg a zenei fesztiválok esetében – nagyon kevés az önállóság, a szervezők nem igazán szeretnek kockáztatni, szinte bárki fel tudná sorolni azt a 15–20 hazai popterméket, akikre építkeznek. Sajnálatos módon valahogy az a gondolkodásmód rögzült, hogy csak az a jó, ami nagy – vagy ha nem az, hát legalább annak látszik.

A fentiek fényében az AZK a Nyáréjfesztivállal – ha úgy tetszik – mer kicsi lenni, legalábbis emberi mértékű és hiteles. Idén tizenhárom olyan zenekart látott vendégül, amelyek egytől egyig színpad- és közönségérettek, értéket képviselnek, ennek ellenére, ha egyikük-másikuk elvétve be is jut egy-egy zenei fesztiválra, szinte kizárólag töltelékműsorba kerülnek.

Tizenhárom fellépőről összefoglalót írni nem könnyű, s talán nem is célszerű, hiszen betűkkel nem lehet visszaadni azt az atmoszférát, amelyet az akkor és ott fonalából a hangok megszőttek. Így, ha ezúttal bővebb koncerttudósítást nem is közlünk, néhány gondolatot mindenképp hozzákapcsolunk a két nap közreműködőihez, annál is inkább, mert kötelez minket a hála, hiszen kivétel nélkül mindannyian a lehető legbarátságosabb feltételekkel vállalták el a koncertet, tekintettel az AZK jóhírére és jelentőségére a könnyűzenei, amatőrzenei színtéren.

Július 13. péntek
A fesztivál első napjának kapunyitása előtt nem sokkal még mindig borult az ég, szemetel az eső, ami sajnos azt is jelenti, hogy lőttek a szabadtéri mókának, esőhelyszínre költözik a rendezvény. Varga Péter “Cserga” készíti a színpadra a hangszeralapokat a Pinceklubban, idén ők nyitják meg a műsort egy The Doors-tribute műsorral. Cserga a kezdetek kezdete óta elválaszthatatlan a Nyáréjtől és a Vas Megyei Bluestalálkozók teljes programfelelőse is ő volt, ahogy soha nem hagyná ki, hogy koncertet adjon egy olyan rendezvényen, amelyet 2005-ben elhunyt barátja, a művelődési központ egykori igazgatója, Tóth Ferenc “Virsli” emlékének ajánlottak. A műsor elején épp ezért már hagyományszerűen elhangzik a CSÉB előadásában a Pink Floyd Wish You were here-je, szépen, érzékenyen, fájdalmasan. De a dal utolsó lecsengő akkordja után megnyílnak az érzékelés kapui és jóízléssel válogatott Doors-számok sorjáznak orgona helyett Horváth Tibor szájharmonikajátékával megtámasztva.

Majd helyiek következnek, színpadon a B.A.D., a megszokott magas színvonallal és egy nagyon húzósra sikerült Stone Temple Pilots coverrel. A B.A.D. jó formában van, a közönség között szétosztott zenekaros matricák pedig külön performanszt szülnek, sokan a legkülönbözőbb helyekre ragasztják őket, nem kímélve a testrészeket, ruhadarabokat sem, így a Praha koncertet már sokan felmatricázva várják. A zalaegerszegi együttes közreműködése igazi kuriózum – tulajdonképpen a Praha már nem is létezik, néhány hónapja játszották szülővárosukban a búcsúkoncertet. Viszont fennállásuk fontos állomása volt a sárvári AZK, így sikerült rábeszélni őket egy itteni elbúcsúzásra is. Ez a búcsú nem is olyan könnyű – a költői szövegű dalok többségét teljes szabadsággal és játékossággal formálják át, nyújtják hosszúra, vagy épp kurtítják meg – rossz “elengedni” egy ekkora zenekar-egyéniséget. Bár a kísérletezés mindig jellemző volt rájuk, talán sosem voltak ennyire felszabadultak és görcsmentesek. Gatya billentyűjátéka pedig mindenképp megér egy kiemelést amellett, hogy a zenekar minden tagja kiváló formát hoz.

A szombathelyi Spóra csak nemrég mutatkozott be Sárváron, a mostani koncertjük viszont sokkal ütősebb. A két énekesfiú végre elengedi magát és szorongásmentesen küldik a témákat – a hip-hop elemek és a dallamos énekmotívumok párbeszédével remekül kiegészítve egymást. Helyi tagot (Kiss Csaba) is számlál a Violet Eye, akik mind megszólalásban, mind dalaikkal profizmust mutatnak, emellett az énekesnőjük szinte sziporkázik a koncerten, kiváló frontember.

Az ígéretes formációt a Skent követi, akik úton Sárvár felé balesetet szenvedtek. Ez az előadásra nem nyomja rá a bélyegét, nagyon érdekes és figyelemreméltó zenét hoznak – miután sikerül lebontani az énekesük Ákos-utánérzését, méginkább. Dallamos és zúzós részek keverednek, a dobos egyszerű és nagyszerű témái, a gitáros pontos pároshangzatai kiemelkedők.

Az első nap mérlege pozitív, a hangulat remek, egyedül a helyszín kettéosztódása nem szerencsés, a dohányzókat sokan kísérik, majd “fennragadnak” az aula ülőhelyein.

Július 14. szombat
Sajnos a szombat is úszik. Még a péntekinél is mostohább az időjárás, ez némiképp rányomja a bélyegét a hangulatra, de már a napot elstartoltató Obszidiánra szépszámú közönség verődik össze, ami némiképp feloldja a borút. A fiatalok nagyon jól szólnak, a már jól ismert coverek mellett már ismerős a sárváriaknak két saját daluk is, amelyet szívesen látnánk Az Év Dala 2012 dalverseny nevezettjei között.

Majd ismét helyiek, a sárvári “Black Sabbath”, az Atakám folytatja a sort. Kezdésként kiváló saját dalaik hangzanak el, majd egy húzós Sabbath-blokk. A megszólalás CD-minőségű, az éneknek csodás teret kölcsönöz a szolid zengetés. A tatabányai Scage-nek adják át a helyüket, akik első bálozók az AZK-ban. Cali-punk alapú zenéjük helyenként egészen jól formált zúzásba megy át, némi RATM beütéssel. Hihetetlen lendületük magával ragadja a közönséget.

Stílusban maradva a Lunchbox következik. Új felállás, Joós Bence előlép gitáros/énekessé, nem is kis sikerrel. Sok táncoló, jó előadás, jó megszólalás. A Wakachuka megbontja a sort, érett, intelligens zenéjük más vizekre evez. Szaxis helyett ezúttal trombita színez, nagyon jól áll az összhangzatnak. A dalok hatnak, még mindig kicsit quimby-s jellegük cseppet sem utánzatszagú. Az Orr fúvósokkal kiegészülve lép fel, nagyon jól szólnak, bizonyos, hogy zenéjüktől ez a plusz elválaszthatatlan, klasszisokkal jobb koncertet adnak, mint a legutóbb. Majd fesztiválzáró, össznépi tánc a Spin Bacters koncertjén. Mindenki tudja, mire számítson és meg is kapja a kötelező P. mobil, Doors, Hobo dalokat.

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára