Artical Session 17. Dj PALOTAI (tilos, rewind)

Nem vagyok babonás, de azért nem mondom, hogy nem féltünk hogy akadhat valami probléma ezen a jeles, de alaptalanul negatívvá titulált napon. Este kilenc óra tájékára össze is állt a setup és működött a szerény hangrendszere a – sajnos inkább kevésbé mint többnyire – felújított kis pincénknek; de talán a következő, novemberi, bulira már a díszkőborítás is felkerül,…..talán!

articalsession17-palotai2006-7

Ugyanezen az estén a hátsó nagyterem egy gólyabálnak adott otthont, igy reméltük, hogy annak végeztével a fiatalok átlátogatnak hozzánk és itt folytataják a golyabálos beavatást egy kis zenei beavatással, de szerencsére (vagy inkább a hála istennek kifeljezést használjam) nem így történt. Hogy miért? Én is voltam 14 éves és csináltam hülyeségeket, de ilyen agressziv, túlfűtött csoportokat mint ott, régen láttam már.

NEM baj tehát, hogy nem minket választottak ezen az estén, igy maradt a mi kis “már- már mindenki ismer mindenkit” vendégkörünk plusz egy-két pozitív kivétel az imént ecsetelt gólyabálos kamikáze brigádból. Van egy nagyon rossz szokásunk úgy általában nekünk sárváriaknak. A fene tudja hogy miért, de úgy gondoljuk, hogy éjfél előtt nincs buli, és nem tudjuk jól érezni magunkat, mert mindig nagyon későn érkezünk; de itt is megemlíteném a kivételeket..

Tehát a Palotai: Jelezte, hogy nem tud autóval jönni sajnos, de nem az a figura akit ez meg gátolna abban hogy jöjjön; úgyhogy felpattant a vadregényes égkék máv egyik csillagközi járatára 2 bőröndnyi lemezzel és jött! Na ez valahol elhivatottság a zene iránt, aki ezt bevállalja
45 évesen, értünk, a közönségért! (Amúgy már a “közeli” Kolozsvárra is repülõvel megy fellépésre.) Akik péntek este 11 óra tájékában Sárvár utcáin láttak sétálgatni egy 2 méter magas, felemás cipöben lévõ, csuklya alá rejtőző embert, egy kétliteres ásványvizes üveggel, azoknak üzenem hogy: igen ő volt az… A sétáját követõen egy kis relax + vietnámi balzsam és készen állt a kiképzésre. A kezdés talán 1 Pendulum volt, csak úgy a hangulat megalapozása végett, aztán egy kis raggás-reggaes dob-basszus táncba csalogatás következett, ami aztán fellazította a kissé rideg (talán a péntek 13 miatt) közönséget.

Szép lassan megis telett a tánctér és elkezdõdött a reggelig tartó őrület. Az emlékeimben ott van még egy fenomenális Beasty Boys break bootleg, amit még anno dj Negro-tól halhattunk itt elösször Sárváron… De a csúcs Beck: mixed bizzniz-e volt, a Prodigy: Smack my bitch up-jával
felütve. Ezenkivül kaptunk még a jól bevált break darabokból, mint pl a: No good vagy a Gorillaz: feel good-ja a Stanton warriors rmx-ben, és egy Fatboy Slim klasszikust a Bird of Pray-t. Aztán Zsolt belehúzott a dobésbasszus dzsungelébe. Kiemelném, még a Zinc féle sokszor 10 másodperces kollázsõrületet is…

Nagy örömömre volt ismét Moving Fusion: Turbulence is, de ami igazán betette a kaput- remélem nem csak nálam- az SKC: killing me softly ep- jérõl az idegbeteg Breakdown cimû darab volt. Fantasztikus, zseniális és idegbeteg…! Utolsó zeneként pedig egy Minimal electro- 4/4-el bűvölt el minket. Bezsebelte a tapsot, majd irány a vasútállomás; vett egy Nemzeti Sportot meg
egy Népszabadságot, aztán irány haza, mert aznap este Debrecen, aztán Corsica és így tovább…

Köszönjük Zsolt!
Köszönet mindenkinek aki ott volt!

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára