A III. Nádasdy Fesztivál apródszemszögből – (Szakács Eszter jegyzete)

Sárváron harmadízben rendezték meg a Nádasdy Történelmi Fesztivált. A szervező Nádasdy Történelmi Hagyományőrző Egyesület idén még több, még színesebb kínálattal várták az idelátogatókat – bevetve a régebbi sikerprogramokat, és éltek az újdonság erejével is.

nadasdy_feszt_2011_56

Habár az időjárás a rendezvény teljes időtartama alatt kritikus volt, az érdeklődő közönség a nagysátor alatt (leszűkített hang- és fénytechnikai környezetben) megtekinthette az eredetileg szabadtérre tervezett programokat

a szakadó esőben is.
A történelmi korokat megidéző fesztivál kezdődátuma idén nem hiába esett július 22-re, hiszen pontosan 555 évvel ezelőtt arattak győzelmet Hunyadi János várvédő vitézei és Kapisztrán János keresztes seregei a török szultán hadai felett. A hagyományőrzők méltó megemlékezést tartottak az esemény alkalmából szentmise, koszorúzás és harangzúgás formájában.

nadasdy_feszt_2011_50

A pénteki nap egyfajta felvezetőként szolgált a fesztiválnak. Délelőtt néhány fiatallal, – akik civilként lehetőséget kaptunk némi szerepvállalásra – apródként beöltözve jártuk a várost hirdettük a rendezvényt, toboroztuk az embereket. Kellemes meglepetésemre nem úgy kellett a járókelőkre „ráerőszakolni” egy-egy programfüzetet, a többség nagy érdeklődéssel fogadta a rövid tájékoztatónkat, sőt voltak, akik úgy szólítottak meg minket a műsorok után kíváncsiskodva. A várba visszaérve, már készülődtek a Barabás György Műszaki Szakközépiskola és Szakiskola ruhakölteményeit felöltő lányok és fiúk a divatbemutatóhoz. Rövidke műsoruk alatt az tűnt fel, hogy egy-egy régebbi kor ruhájába bújva mennyire másként festettek a XXI. század fiataljai. Felvéve akár egy barokk, akár egy rokokó stílusú gyönyörű ruha hordatja magát: megjelenést igényel, arra készteti az embert, hogy kihúzza magát benne, és egy kis mosolyt, előkelőséget is csal az arcokra.

nadasdy_feszt_2011_12

A ruhakollekciók felvonultatása után Berecz András énekes és mesemondó szórakoztatta a nagyérdeműt. A Kossuth-díjas előadó különleges történetekkel készült a délutánra. Az idő sajnos ekkor sem volt kegyes hozzánk: a parádés módon elbeszélt históriákat zápor szakította félbe, így az előadás második fele a sátorba kényszerült, ahol sajnálatos módon kisebb-nagyobb hangzavar miatt inkább csak az első sorok élvezhették Berecz András nevettető meséit.

nadasdy_feszt_2011_27

A közben megfogyatkozott, eső elől bemenekült tömeg jó hangulatát a Mentés másként Trió próbálta megtartani – szintén a sátor oltalma alatt. A moldvai csángók zenei világa iránt érdeklődők így közvetlen közelről élvezhették a trió csodálatos koncertjét. Fábri Géza koboz-, Lipták Dániel hegedűjátéka mesterien keretezte Ivánovics Tünde tiszta, gyönyörű hangját.

nadasdy_feszt_2011_44

Estére a rossz idő végre továbbállt, s ezt kihasználva a Firkin zenekar őrült módon robbant be a várudvar színpadára. A kelta zenét játszó banda azt hiszem, megadta az est igazi indítólöketét – óriási koncerthangulatot teremtve a közben egyre gyarapodó hallgatóságnak. Őrült hangerő, őrült hangszerelés, őrült dallamok. Ahogy körbenéztem a vár udvarán, nem láttam unatkozó arcokat. A rosszidő hatására keletkezett lankadó figyelem és hangulat pillanatok alatt feloszlott a felhőkkel együtt. A koncert nagy sikerét és a zene hatását igazolja, hogy egyre több vállalkozó akadt a közönség soraiból, aki körtáncba kezdett a színpad előtt. Igen, azt gondolom, a Firkinnek sikerült minket bevezetni az ír zene világának legőrültebb bugyraiba. A muzsikájuk hol ellazított, hol felpörgetett, egy valami biztos: a koncert végére óriási energiával feltöltődve vártam, hogy az újdonság után, 2011-ben mit állít színpadra a Sárváron már közkedvelt Hollóének Hungarica. Személy szerint, én mindig kedveltem azt a zenei irányt, amit ők képviselnek, az elmúlt években is alig vártam, hogy sorra kerüljenek a Nádasdy Fesztivál színpadán. Hogy őszinte legyek, idén már nem okoztak túlságosan nagy meglepetést. Egyrészt előfordulhat, hogy még kissé a Firkin hatása alatt álltam, másrészt hiányoltam a Hollóének női tagját is, ezért koncertjük végére kicsit egysíkúnak tűnt az együttes 2011-es hangzásvilága. Bár hozzá kell tenni, napközben és a másnapi táncház alkalmával fergetegesen jó kedvet csaltak elő az emberekből.

nadasdy_feszt_2011_58

A pénteki mulatság záróakkordja a várva várt toronyfestés volt. Én egy kicsit talán túlzottan nagy reményeket fűztem hozzá a múltkori nagysikerű után, hiszen a múlt hónapban Dolmány Gábor kiállításmegnyitója után helyben rajzolt motívumok tűntek fel a vártornyon. Kissé csalódva indultam haza a vetítést követően, mert a várfestés mindössze egy előre elkészített videó levetítéséből állt. Többeket megkérdezve végül arra a véleményre jutottam, hogy a videó maga nagyszerű lett volna… bevezetésnek.

nadasdy_feszt_2011_84

A másnapot egy kis vásárnézéssel kezdtük, miközben rájöttem, hogy az őszvégi hagyományos Simon-Júdás vásár óta hiányzott már ez a bazári hangulat. A standok közötti kis utcán sétálva a közönség zsivalyát az időnként meg-megszólaló dobritmus, vagy egy-egy furulyadallam törte meg. Mindegyik kirakodó sátornak más-más színvilága, illata és – főleg az ékszerárusokat tekintve – látványa volt. A látogatásunk során megeredő eső elől egy ékszereket árusító házaspár sátra alá húzódtunk be, így a csillogó csecsebecsék látványának és a háromnegyedórás zápornak köszönhetően a kereskedők némi bevétellel, mi pedig néhány pár fülbevalóval gazdagodtunk. A vásári forgatagban az ”udvarnép” és a törökruhások között egy bohócforma fickó is feltűnt olykor-olykor, aki hajtogatott lufikat árult, (És talán unatkozott is a nap végére, mert többszöri megfigyelésem alapján repertoárjának legnépszerűbb darabja kétségtelenül a lufikutya volt).

A fesztivál megnyitását szombaton is ágyúdörgés jelezte. Akik az ebédidőt Szőke András és Bede Róbert társaságában töltötték el, békacombot, hagymalevest, vagy épp káposztáshúst fogyaszthattak.
A délután egyik fő programja a korhű jelmezes felvonulás volt Sárvár főutcáján. Mi szerepünk szerint apródként választottuk el a különböző csoportokat: magyarokat a törököktől, lovasokat a gyalogosoktól, muzsikusokat a táncosoktól. A kor szereplőinek felsorakoztatása számos érdeklődőt vonzott, de sajnálatos módon mind a felvonulás, mind az utána következő várostrom szakadó esőben játszódott le, így csuklyás apródok, esernyős főurak és kisasszonyok haladtak végig a városon. Ennek ellenére a város főutcája – valamint a felvonulást követően a várpark is – sok-sok esernyős emberrel telt meg, akik még ebben a csaknem zimankós időben is szívesen visszautaztak velünk a múltba, a magyar-török harcok világába. A viadalt és az ostromot a történelmi adalékokon túl némi humorral is megfűszerezte a narrátor. A vár falainak használatát idén nem tudták bevonni a forgatókönyvbe – így is elég nehéz dolguk volt szegény törököknek, pláne ha még a csúszós várfalakra próbáltak volna felmászni…

nadasdy_feszt_2011_62

Az ostromjátékot követő helyi Konkoly zenekar fellépését a várudvaron ki-ki a sátor alól, vagy az ajtókban állva kísérte figyelemmel, remek, kiérlelt világzenéjük megszólalásban, hangszerelésben semmivel nem maradt el a nagysszínpad többi fellépőjétől. Az Etnorom tüzes cigányzenei blokkját az egyre intenzívebbb eső miatt ismét a rendezvénysátorba helyezték át a szervezők. Az Etnoromról sűrűn hallhattunk mostanában, a brüsszeli Magyar Kulturális Napok kapcsán, aholis ők képviselték országunkat. Ahogy az előzetesben is ígérték, a Balkántól Andalúziáig bejárták a cigányzenékkel a vidéket, az ex-Kalyi Jag-tag Künstler Ági és Balog Józsi mellett ki kell emelni Balogh István (Pacala) brilliáns szájbőgőmunkáját, Major László félelmetes és virtuóz hegedűjátékát és Balogh Zoltán követhetetlenül sebes gitárszólóit. Koncertjük lassan elűzte az esőfelhőket is, így a Csík zenekar már a nagyszínpadon készülődhetett az estére. Mondanom sem kell, teltház várta fél 9-kor a zenekar tagjait a színpadra, sőt még a koncert alatt is folyamatosan bővült a hallgatóság. Fellépésük előtt egy melegebb ruháért bementem a várba, s mire visszaértem az udvarra, szomorúan tapasztaltam, hogy már csak az utolsó sorokból élvezhetem a népies dallamokat, a Presser, Quimby és a Kispál feldolgozásokat.

nadasdy_feszt_2011_24

A koncert és az azt követő táncház után kellően felmelegedve egy boszorkányt kísérhettünk végig az utolsó útján. Előttünk zajlott le a „pör”, ahol máglyára küldték, majd a várparkban az íjászok segítséégvel begyújtott máglyát rendkívül látványos tűztánc kísérte. Ezzel zárult tehát a fesztivál főnapja.

nadasdy_feszt_2011_90

A vasárnapot hastáncosok bemutatójával, személyes párbajokkal tették színessé a szervezők, a vár aulájában a Regös Együttes szórakoztatta az arra járókat, majd gyerekműsorok, bábszínházak váltották egymást a sátorszínpadon. Újra mesélt Róka Szabolcs, a mese áramába szőve a sátor szinte teljes “lakosságát”, majd a Paprikajancsi bábszínház darabja következett.
Késő délután került sor az Auditus Lauri nevű kincsvadász játék eredményhirdetésére, amelyen az értékes üdülések nyertesei között sárváriak is akadtak. Idén a díszes fesztiválzárás elmaradt a borús időnek köszönhetőnek, bízzunk benne, hogy jövő ilyenkor már napsütés fogadja a fesztiválozni vágyókat.

nadasdy_feszt_2011_33

Kapcsolódó videó (készítette: Burka Gyula):

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára