A Gátnál: Félmágió – Kondor Tamás Finnországból küldött lemezkritikája

A kedves Olvasó valószínűleg értesült már arról, hogy a közelmúltban két sárvári zenekar is nagylemezt jelentetett meg, egyikük szerzői úton ki is adta az anyagot. Ha mégsem értesült volna a hírről, nevesen az Atakám “The Gate of Light” és A Gátnál “Félmágió” című anyagáról van szó.

sarvari_lemezek

A Láthatatlan Sárvár oldalain természetesen mindkét munkát szeretnénk kicsit mélyebbről szemügyre venni és fókuszba állítani, de ezzel kapcsolatban nincs könnyű dolgunk, mivel a szerkesztőségi tagok és a zenekarok tagsága között átfedések találhatók, az pedig mégsem járja, hogy elfogultságtól nem mentes önkritikáknak adjunk felületet.

Tomiek

Amíg azon gondolkodtunk, milyen megoldást találhatnánk erre a jelenségre, A Gátnál-lemez kapcsán spontán érkezett a segítség Kondor Tamástól, a Vanbaj című rovatunk állandó illusztrátorától, külföldi koncertbeszámolóink szerzőjétől, aki a LS-olvasók számára nyílt levélben összegezte a Félmágióval kapcsolatos meglátásait. Ahogy már korábban jeleztük, Tamás jelenleg (társával, Popella Dórával együtt) Finnországban tartózkodik egy alapítványi lehetőséget kihasználva, ez pedig így külön kuriózumot ad a dolgonak, hiszen most tulajdonképpen arról van szó, hogy egy helyi zenei kiadvány Finnországból kap recenziót. A következőkben olvashatják a nyílt levelet, hamarosan pedig az Atakám CD-jéről is kerítünk értő, külsős kritikát!

Kedves LS-Olvasó!

Ezúton írnám le Nektek az észrevételeimet A Gátnál Félmágió című nagylemezéről, bár félek tőle, hogy nem is annyira a számokról tudtok meg majd többet, hanem inkább csak a saját zenei ízlésemről :), de szót se többet a körítésről, vegyük csak kézbe azt a CD-t!

felmagi

Ha egészében nézzük a korongot, akkor egy nagyon masszív, tartalmas anyagról beszélhetünk, amelyhez csak gratulálni tudok A Gátnálnak! A hosszú idő – ami alatt összeállt – csak tökéletesítette az arányokat, szerintem teljesen kerek a cucc, a hangzás szuper, kellemes hallgatni, a hangszerelés is rettentő változatossá teszi az egyes elemeket. Úgy általában a magas fokú igényesség, tudatosság végig megvan… Igen színes, ugyanakkor vannak következetes fogódzkodók, mint például a szövegek jellege. Kellemes, bogarászni való, sokszor mást és mást agyalok bele egy-egy sorba, de gondolom, ez nem is baj :). Néhol lóg csak ki nekem pár sor, ugyanakkor az album vége felé akad egy elszálltabb, szimbólumokban gazdagabb blokk, amit különösen bírok.

A lemezt nyitó első néhány szám, bevallom, nem a világom (talán a tröttyös zenekaros múltam teszi :)), de a funky-s alapokat, meg a ska-szerű trombitás színezést személy szerint nem csípem, és egy kicsit olyan érzésem van tőlük, mintha valami underground musical tetszőlegesen kiragadott betétdalai lennének. Ettől még profik ezek a számok is! :) Különösen a refrének nyernek meg maguknak. Az alapabb dalszerkezetekben igen szépen építkeznek az egyes szólamok, a refrén pedig valóban a legfülbemászóbb, ismétlésre tényleg alkalmas elemmé áll össze újra és újra. Bíbor Kacsa éneke ezekben a számokban kicsit “katonás” nekem, viszont Homoki Fóka énekhangja (főleg a magas regiszterekben) igen meglepett, még éppen nem maníros, ellenben igen kimunkált, teljesen mentes a klasszikus dallamos-énekes gyerekbetegségektől. :) Ha már “leszóltam” az első pár szám trombitás “jelenlétét”, akkor azért árnyalok ezen egy kicsit; a “Jónás a cetben” és az “Ugat” című számokban is van egy kromatikus futam-szerű ügy… azokat igen bírtam, csak azt nem szeretem, amikor a fő dallamot hozza a trombi! :) Ahol viszont zseniális (és valóban szólóhangszerként üzemel), az a “Vénusz hasán” terepe, ez amúgy is nagyon erős szám.

felmagi2

Ami fontos, hogy annak ellenére, hogy sok elemet tartalmaz a “Félmágió”, ami nem a zenehallgatási rutinom része, mégis a második hallgatástól fogva az agyamba ült, sokszor pörgött azóta is, és fog is még, ha olyan hangulatom lesz! Egy szó mint száz, működnek a felszínen és a felszín alatt is a töltetek, egy-egy sor, dallam az ember agyába vackolja magát, napok múltán is elő-elő sejlik. Meggyőződésem, hogy ilyen hatással dolgozó anyagokat nem lehet pöccre írni, sokat kiad (megmutat) magából egy brigád, akik ilyen zenét – hangsúlyozottan nem megrendelésre/fásultan/muszájból – összehoznak.

A “Kukimaci, sünló” viszont minden alkalommal leszívja az agyam:), pedig jó szám, sok értékkel, ugyanakkor mindig azt érzem, hogy ebbe a titkos nyelvbe, amelyen szól, nem vagyunk hallgatóként beavatva, míg a többi, szintén elvont szövegnél nincs ilyen parám. Az ezután következő blokk öt száma a kedvencem! :) Egyik szám “elég grándzsos”, másik kevésbé, de valahogy lazábbak, zsigeribbek, mint az album elején találhatók. A gitárkiállások, szólók, apró szösszenetek is élményszámba mennek. A képszerű ön-mitológia, szimbólumok, költőibb megközelítés szépen párosul a borultabb, herkaszagú zenéhez. Ezt a végső öt számot külön EP-n is el tudnám képzelni, annak ellenére, hogy nem válik el az egésztől, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy nem külön hallgatom őket, hanem az egész albumot szoktam végigutazni! :) Soha rosszabb utazást;)!

A Gátnál zenekar Félmágió című lemeze megvásárolható a következő üzletekben:

– Alexandra Könyváruházak (országszerte)
– Kuglizó Söröző (Sárvár, Széchenyi u. 19.)
– Nádasdy Büfé (Sárvár, Nádasdy-vár, Kati néni büféje)
– JAM Music Hangszerüzlet (Szombathely, Berzsenyi tér 2.)
– Pianho Hangszerüzlet (Szombathely, Hollán Ernő u. 9.)
– Líra Könyváruház (Szombathely, Kossuth u. 8/3.)

vagy rendelhető online, kedvezményes áron az alábbi honlapokon keresztül:

http://alexandra.hu/http://polc.hu/

Digitális formában hallgatható a zenekar honlapján:

http://agatnal.hu közvetlenül pedig: http://felmagio.agatnal.hu

és a YouTube-on itt:

Kapcsolódó megjelenések

Vélemény, hozzászólás?

Főoldal Letöltés RSS Facebook Lap tetejére vonal Lap aljára